Office for the Equal Treatment of EU Workers

Szakszervezetek

A Szakszervezeti tagság és kollektív megállapodás alkalmazása számos előnnyel jár az Ön munkaviszonyára nézve. A vállalaton belüli üzemi tanácsok szintén fontos szerepet játszanak az Ön jogainak védelmében.

1. Szakszervezeti tagság

A szakszervezetek szolidáris közösségek, amelyek a munkavállalók jogaiért dolgoznak. Politikai szinten a szakszervezetek korrekt munkakörülményeket és jövedelmet, valamint a gyengébbek védelmét követelik.

Uniós állampolgárként Németországban a belföldi állampolgárokhoz hasonlóan tagja lehet szakszervezeteknek, és gyakorolhatja a szakszervezeti jogokat. Ezek a jogok rögzítik a vezetőséghez való hozzáférést és a szakszervezetek vezetését, valamint az aktív és passzív választójogot.

A szakszervezeti tagság különösen a jogvédelem terén kínál számos előnyt.
A tagoknak díjmentes jogi tanácsadást és ügyvédi képviseletet biztosít olyan kérdésekben, mint

  • a munkajog (bér, szabadság, felmondás stb.),
  • egészségbiztosítási és ápolási pénztárak, munkanélküliségi biztosítás, nyugdíjbiztosítás (betegség, munkahelyi baleset, munkába járás során bekövetkező baleset),
  • egyéb társadalombiztosítási témák és közigazgatási jog.

Figyelem: Annak érdekében, hogy a díjmentes jogi tanácsadást vagy jogi képviseletet igénybe vehesse, legalább 3 hónapja kell az adott szakszervezet tagjának lennie, befizetett tagdíjjal.

2. Tagdíj

A havi hozzájárulás általában a havi bruttó jövedelem 1%-a. A felsőoktatásban tanulók, a nyugdíjasok és a munkakeresők alacsonyabb hozzájárulást fizetnek, amelyeket szakszervezetenként különböző módon számítanak ki.

A jogvédelem biztosításán túl a szakszervezeti tagságnak további előnyei vannak. Erről további információkat a GYIK részben talál.

A szakszervezeti tagság erősíti ezenkívül az üzemhez való kötődését. A tagsággal segít abban, hogy igazságosabb munkakörülményeket teremtsenek abban az ágazatban, amelyben dolgozik.
A Német Szakszervezeti Szövetség (Deutsche Gewerkschaftsbund, DBG) 8 különböző szakszervezettel rendelkezik. Ha nem tudja, hogy melyik szakszervezet az illetékes az Ön ügyében, a DGB-n keresztül is beléphet egy szakszervezetbe.

3. Kollektív megállapodások

A kollektív megállapodások fontos jogokat tartalmaznak, amelyekre munkavállalóként a munkáltatójával szemben hivatkozni tud. Tartalmilag ezek elsősorban a díjazásra vagy a túlórapótlékra, illetve az ünnepnapokra vonatkozó díjazásokra vonatkozó igényeket tartalmazzák. De más pénzügyi igényt is gyakran meghatároznak a kollektív megállapodásban, így pl. a végkielégítési igényt, a karácsonyi vagy az üdülési támogatást stb.

A kollektív megállapodás a következő módon alkalmazható munkaszerződésére:

  • kollektív megállapodás alkalmazandó, ha olyan szakszervezet tagja, amelyik a kollektív megállapodást megkötötte, és a munkáltatót köti a kollektív megállapodás. A munkáltatót köti a kollektív megállapodás, ha tagja a szakszervezetnek, vagy ő maga kötött kollektív megállapodást a szakszervezettel.
  • A kollektív megállapodás Önre is érvényes, ha a munkaszerződésében a munkáltatójával megállapodtak abban, hogy egy bizonyos kollektív megállapodás alkalmazható a munkaviszonyára. Ebben az esetben nem számít, hogy szakszervezet tagja-e, és hogy a munkáltatója munkáltatói érdekképviseleti szervezet tagja-e.
  • A kollektív megállapodás Önre akkor is érvényes, ha a Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztérium azt általános érvényűnek mondta ki. Ebben az esetben sem számít, hogy szakszervezet tagja-e, és hogy a munkáltatója munkáltatói érdekképviseleti szervezet tagja-e. Az általános érvényűnek nyilvánított kollektív megállapodásokat itt találja.

Figyelem: A kollektív megállapodások akkor is érvényesek, ha Ön és a munkáltatója nem tud erről. A kollektív megállapodásból eredő igények bizonyos idő után elévülnek vagy érvénytelenné válnak a jogvesztési határidő miatt. Ezért nagyon fontos annak kiderítése, hogy a munkaviszonyára alkalmazható-e kollektív megállapodás, és ha igen, akkor melyik.

4. Üzemi tanács

Németországban nincsenek szakszervezeti alapszervezetek az üzemben. Ehelyett üzemi problémák esetén az üzemi tanács a legfontosabb kapcsolattartó partner. Az üzemi tanácsok szorosan együttműködnek a szakszervezetekkel.

Az üzemi tanács képviseli a munkavállalók érdekeit az üzemben. Ügyel arra, hogy a munkáltató betartsa a vonatkozó jogszabályokat, munkavédelmi előírásokat, kollektív megállapodásokat és üzemi megállapodásokat. Az üzemi tanács továbbá kiáll az alkalmazottakkal való egyenlő bánásmód és a külföldi munkavállalók integrációja mellett.

Annak érdekében, hogy az üzemi tanács el tudja végezni a feladatát, bizonyos felhatalmazásokkal és intézkedési lehetőségekkel kell rendelkeznie az üzemben.

Az üzemi tanács jogai és feladatai:

  • minden új foglalkoztatást jóvá kell hagynia;
  • ki kell kérni a véleményét minden felmondás előtt;
  • gondoskodnia kell a jogszerű díjazási besorolásról;
  • meghatározza a munkafeltételeket (munkakezdés és a munka befejezése, pihenőidő, túlórák, ügyeleti idő, részmunkaidő stb.);
  • érvényesíti a tanulószerződéses tanulók jogait;
  • gondoskodik a munkahelyi és egészségvédelemről;
  • intézkedéseket kérhet a rasszizmus és az idegengyűlölet leküzdése ellen az üzemben.

Amennyiben az Ön üzemében nincs üzemi tanács, alapíthat egyet.

Ha Ön az üzemi tanács tagja, különleges felmondás elleni védelem érvényes Önre. Az üzemi tanács tagjait rendes felmondással elbocsátani szigorúan tilos. A felmondás elleni védelem az üzemi tanácsba való választási jelöléstől az üzemi tanácsban való tagság lejárta után egy évig tart.

Az üzemi tanács a munkáltatóval üzemi megállapodásokat köthet. Az üzemi megállapodások általános, azaz az üzem minden munkavállalójára vagy bizonyos munkavállalói csoportokra érvényes szabályozások, amelyek a munkáltató és az üzemi tanács közötti szerződésen alapulnak. Az üzemi megállapodásban számos olyan szabály található, amely az Ön jogait és kötelezettségeit tartalmazza az üzem munkavállalójaként. Ilyenek lehetnek például az általános szabadságolási alapelvek vagy szabadságtervek az aktuális évre, a munkaidők, a munkaidő-rögzítések, a pihenőidő-szabályozások vagy a magatartási irányelvek a kollégákkal vagy ügyfelekkel való bánásmód kapcsán.
Számos üzemi megállapodás ezenkívül pénzügyi szempontból is fontos, mert fizetési igényeket határozhatnak meg, pl. jutalék, bérhez kapcsolódó juttatás vagy az éves cél tervezése.

FAQ Szakszervezetek

Azokban az üzemekben, ahol legalább öt választói joggal rendelkező foglalkoztatott dolgozik, jogosan alakítják meg az Üzemi Tanácsot. A választójoggal rendelkező munkavállalók már betöltötték a 18. életévüket. A kölcsönzött munkaerő akkor jogosult a választásra, ha több mint 3 hónapja dolgozik abban az üzemben ahova „kikölcsönözték”.
Üzemi tanácsok csak ott léteznek, ahol elegendő elkötelezett munkaerőt találnak az Üzemi Tanács megalapításához. Az Üzemi Tanácsba minden munkavállaló megválasztható, aki részt vesz a választáson és legalább 6 hónapja dolgozik az üzemben. Az állampolgárság és a lakhely ilyenkor nem számít.

Figyelem: Az üzemben dolgozó kölcsönzött munkavállalók nem választhatók meg. Ők ezt annál a munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó vállalatnál választhatók meg, amelyiknél alkalmazásban vannak.

Azon dolgozók létszáma, akik az Üzemi Tanács tagjai lehetnek az üzemben lévő választói joggal rendelkező munkavállalók számtól függ.
Az Üzemi Tanács tagjait a foglalkoztatottak választják meg demokratikus úton az előírt választási eljárás alapján. Éppen ezért tanácsos, hogy az Üzemi Tanács megalapításának az előkészítésénél támogatást kérjenek a szakszervezettől. Ehhez a saját szakszervezetükhöz, vagy ha nem szakszervezeti tagok, akkor a Deutschen Gewerkschaftsbundes szakszervezeti szövetség helyi irodájához fordulhatnak. Ott megtalálják az illetékes tárgyalópartnert.

A kollektív szerződést a szakszervezet köti meg egy munkaadói szövetséggel vagy egy munkaadóval. Az Üzemi Tanács vagy a munkavállalók egy csoportja nem köthet kollektív szerződést. A kollektív szerződés szabályozza az általuk kidolgozott munkaszerződésben a munkafeltételeket.
A kollektív szerződésben szabályozott munkafeltételek közé tartozik mindenek előtt a bérek nagysága, a munkaidők, a szabadság, a külön kifizetésekre vonatkozó igények, stb. Ezenkívül a kollektív szerződésben szabályozzák a szüneteket, a próbaidőt, a felmondási határidőket és a kizárási határidőket.

A kollektív szerződések következő fajtáit ismerjük:

  • Általános kollektív szerződés/kollektív keretszerződés
    ebben a szerződésben szabályoznak minden, a munkaidőre, különösképpen a felmondási határidőkre vagy a szabadság mértékére vonatkozó alapvető kérdéseket. Az általános kollektív szerződésben felsorolják azokat a bér és illetmény csoportokat, ami alapján javadalmazzák a munkavállalókat. Itt olyan kötelezettségeket is szabályozhatnak, mint például a tanulók átvétele a képzés befejezése után.

  • Ágazati kollektív szerződés
    Németországban ez a jellemző kollektív szerződési forma. Ez választhatóan az egész országra, egy tartományra, vagy meghatározott tartományokra terjeszthető ki. Ez régiónként korlátozott.

  • Vállalati kollektív szerződés
    A vállalati kollektív szerződés csak az adott vállalatra vonatkozik. Az autóiparban (pl. A VW vagy BMW esetében) mindig a vállalati kollektív szerződést alkalmazzák.

  • Ágazati kollektív szerződés
    Az ágazati kollektív szerződést a szakszervezet és az adott gazdasági ágazat munkaadói szövetsége köti meg, ez például a vegyiparban elterjedt forma.

  • Díjazás tárgyában kötött kollektív szerződés
    Ezt a kollektív szerződést fizetési kollektív szerződésnek is nevezik, ez szabályozza a munkaadó által teljesített munka díjazását. Sok munkavállaló számra ez a kollektív szerződés tulajdonképpen a bérmegállapodás. A bérekre vonatkozó kollektív szerződés megakadályozza, hogy a munkavállaló a tarifa alatt dolgozzon. A bér specifikus összetevőit, így a karácsonyi bónuszt nem mindig szabályozza a díjazás tárgyában kötött kollektív szerződés. Itt gyakran specifikus kollektív szerződéseket kötnek.

Az ingyenes jogi tanácsadás és jogi képviselet mellett szakszervezeti tagként a következő előnyöket élvezheti:

  • Bérezéssel kapcsolatos szolgáltatások

    A szakszervezeti tagok mindazon szolgáltatásokra jogosultak, amelyek a kollektív szerződésben szerepelnek.

  • Támogatás bérezéssel kapcsolatos viták esetén

    A tagok támogatása sztrájk, kizárás és biztonsági intézkedések esetén.

  • Szakképesítés megszerzése, továbbképzés

    Szemináriumok, továbbképzési lehetőségek az üzem és a társaság szempontjából fontos témákban.

  • Tanácsadás és információ

    Ingyenes információ (pl. tájékoztató füzetek és folyóiratok) a fontos és aktuális jogi témákban. Személyes tanácsadás lehetősége.

  • Speciális szolgáltatás és különleges kondíciók / baleset és más biztosítás a szabadság idejére

    Néhány szakszervezetnél a tagok számára opciós kondíciók vannak a biztosításokkal és az utazással kapcsolatban.