FAQ Család és gyerekek

A 18 évesnél idősebb gyerekek után akkor fizethető családi pótlék (Kindergeld) ha ők

• először végzik el az iskolai vagy szakképzést, felsőfokú tanulmányokat folytatnak vagy szakmai gyakorlatot teljesítenek. A gyerekének ilyenkor olyan ismereteket kell szerezni, ami megfelelő alapot teremt a megcélzott hivatás gyakorlásához.
• Második képzésen vesznek részt és legfeljebb részmunkaidőben dolgoznak. Ha a gyermeke egy év viszonylatában átlagosan több, mint 20 órát dolgozik hetente, akkor már nem jár utána családi pótlék (kivétel: az un. 450-Euro-Jobs).
• A képzést az szakmai gyakorlati hely hiányában nem lehetett megkezdeni. Ezenkívül azt is igazolni kell, hogy a gyerek valóban arra törekszik, hogy szakmai gyakorlati helyet helyet találjon magának. Ilyen lehet például, ha a gyerek azért jelentkezik a Munkaügyi Ügynökségnél (Arbeitsagentur), vagy egy Munkaügyi központban, mert szakmai gyakorlati helyet keres.
• A gyerek munkanélküli. A Munkaügyi Hivatalnál (Agentur für Arbeit), vagy a Munkaügyi központban munkakeresőként jelentkezett. Ez a 21. életév betöltéséig érvényes.
• Szövetségi önkéntes, vagy ehhez hasonló szolgálatot teljesít.
• Két képzési szakasz között átmeneti szakaszban van. Ez legfeljebb négy hónap lehet.
• Ha akadályoztatás miatt nem tud magáról gondoskodni.

Az un. szülési szabadságra járó támogatás (Mutterschaftsgeld) arra az időre biztosítja a várandós vagy fiatal anya számára a bevételt, amíg védelmi okokból nem szabad dolgoznia. A szülés előtti és utáni védett időszakra és a szülés napjára kiterjedő szülési szabadságra járó támogatás (Mutterschaftsgeld) a törvényes betegbiztosító pénztárak fizetik ki. Csak a törvényes betegbiztosítónál biztosított nők jogosultak a táppénz kifizetésére és a szülési szabadságra járó támogatás (Mutterschaftsgeld) folyósítására.

A szülési szabadságra járó támogatás (Mutterschaftsgeld) az utolsó három hónap illetve tizenhárom hét számfejtett átlagos nettó jövedelméhez igazodik és egy naptári napra esően maximum 13 Euró lehet a mértéke. Ahhoz, hogy megkapja a szülési szabadságra járó támogatás (Mutterschaftsgeld), be kell mutatni a betegbiztosítónál az orvosi vagy szülész is igazolást, arról, hogy várhatóan melyik napon fog szülni.

Azok a munkavállaló nők, akiknek nem a törvényes betegbiztosítónál van a biztosításuk (például magán betegbiztosítónál, vagy családilag a törvényes betegbiztosítónál biztosított nők) azoknak összesen és legfeljebb 210 Euró lehet a szülési szabadságra járó támogatás (Mutterschaftsgeld). Esetükben a Szövetségi Társadalombiztosítási Intézet (Bundesversicherungsamt) Anyasági Ellátási szervezete (Mutterschaftsgeldstelle) az illetékes.

Ha a napi nettó jövedelem 13 Eurónál magasabb, akkor a munkaadó un. munkaadói kiegészítéssel járul hozzá a szülési szabadságra járó támogatás (Mutterschaftsgeld).

A gondozás költségei az adott közösségtől függenek. A közösségek a költségek jó részét átvállalják (függetlenül attól ,hogy a gondozás önkormányzati vagy magán vagy gyermekgondozó (gyermekgondozó anya/apa bevonásával történik). A szülők kifizetik az önrészt, amit a család bevételei alapján számolnak ki. A magán óvodák gyakran drágábbak mint az önkormányzati létesítmények.

• A gyermekek után járó ellátást alapvetően az a szülő igényelheti, aki a gyermekkel él.
• A kérelmet írásban kell benyújtani a Familienkasse (gyermekek után járó ellátást folyósító intézmény) intézménynél. A gyermekek után járó ellátást folyósító intézmény nem küld beérkezési igazolást. Éppen ezért célszerű, ha az iratot tértivevényesen (Einschreiben mit Rückschein) küldi el. Az eljárás állapotáról telefonon is érdeklődhet a gyermekek után járó ellátást folyósító intézménynél.
• A gyermekek után járó ellátás kérelmek feldolgozása jelenleg hónapokig is tarthat. Ha az intézmény feldolgozta a kérelmet, akkor vagy kap egy végzést a kérelemről, vagy felszólítják a hiányzó dokumentumok, igazolások benyújtására. Ennek a felszólításnak a lehető leggyorsabban eleget kell tenni a további késlekedések elkerülése érdekében.
• A gyermekek után járó ellátást folyósító intézmény a kérelem benyújtásától számított 6 hónapra visszamenőlegesen fizeti a gyermekek után járó ellátást.
• Ön a teljes kérelmezési eljárás alatt köteles tájékoztatni a gyermekek után járó ellátást folyósító intézményt a személyes körülményeit érintő bármely változásról. Ez különösen a címét, a banki adatait és a munkáltatóját érintő változásokra vonatkozik. Ha nem teljesíti ezt a kötelességét, akkor ezzel késlelteti az eljárást, ami a kérelem elutasításához vezethet.
• Ha elutasítják a családi pótlékra vonatkozó kérelmét, akkor ez a kézhezvételtől számított 1 hónap hosszúságú kifogásolási időszak leteltével lép hatályba. Ebben az esetben az érintett időszak alatt nem kaphat gyermekek után járó ellátást, függetlenül attól, hogy a kérelem elutasítása jogszerű volt-e vagy sem.

További információk a Bundesagentur für Arbeit (Szövetségi Munkaügyi Hivatal) Gyermekek után járó ellátás határokon átnyúló esetekben című tájékoztatójában találhatók.

Németországban sok lehetőség kínálkozik a gyermekgondozásra. A legtöbb gyermekgondozási intézmény a városok által irányított létesítmény, de sok közülük egyházi fenntartás, vagy szülői kezdeményezés alatt áll. Egyre több azonban a magán óvodák száma is.

Németországban a következő gondozási formák léteznek:

hároméves korig:

• gyermekgondozó (Tagesmutter/Tagesvater),
• bölcsőde,
• vegyes életkorú óvodák,
• szülői kezdeményezések.

3 éves kortól iskolakezdésig:

• óvodák,
• gyermekgondozó (Tagesmutter/Tagesvater),

Iskolás kortól:

• egésznapos iskolák,
• napközik (iskola utáni gondozás),
• iskolaotthonok (gondozás az iskola után, ezek leggyakrabban magán kezdeményezések)

Az alap gyed a szülés előtti nettó jövedelmének 65 % - 100 %-a. Minél alacsonyabb a jövedelem, annál magasabb a százalékos alap. Ez legalább 300 euró, de maximum 1.800 euró havonta. Az apák és az anyák ezt összesen maximum 14 hónapig kaphatják, és az időtartamot szabadon oszthatják föl egymás között. Egy-egy szülő ekkor legalább 2, de legfeljebb 12 hónapra tarthat igényt. A teljes 14 hónapra való igény akkor jár, ha mindkét szülő részt vesz a gyermek gondozásában, és ezáltal a jövedelemből származó bevétel kiesik. A gyermeküket egyedül nevelő szülők a hiányzó partner miatt a teljes 14 hónapban igényt tarthatnak a gyesre a kieső jövedelemből származó bevétel miatt.

Gyed plusz( ElterngeldPlus) a 2015.01.07 után születettek: A gyed plusz (ElterngeldPlus) szolgáltatást azoknak a szülőknek szánják, akik a gyes során rész munkaidőben dolgoznak. Ez pótolja azt a jövedelemhányadot, ami a részmunkaidő miatt elmarad ugyanúgy, ahogy az alap gyes esetén, 65%-tól 100%-ig, az adott jövedelem függvényében. A gyed plusz (ElterngeldPlus) annak az alap gyednek maximum a fele lehet, ami a szülő részéről részmunkaidős bevétel nélkül keletkezne (vagyis havonta minimum 150 Euro és maximum 900 Euro). Ezért van a gyed plusz (ElterngeldPlus) a dupla időtartamra: egy alap gyed = két gyed plusz hónapok (ElterngeldPlus-Monate).

Gyermeknevelési párkapcsolati bónusz (Partnerschaftsbonus): Ha mindkét szülő együttesen részmunkaidőben dolgozna és négy egymást követő hónapban átlag heti 25-30 órában dolgozik, akkor mindegyik szülő erre a négy hónapra a kiegészítésként megkapja a gyed plusz (ElternGeldPlus) havonkénti összegét (gyermeknevelési párkapcsolati bónusz (Partnerschaftsbonus)).

Ha Ön Németországban munkavállaló, és a gyermek neveléséhez, gondozásához igénybe veheti a gyermekgondozási időt. Ahhoz, hogy megkapja a gyermekgondozási időt, a gyermekével egy háztartásban kell élni. Mindkét szülő jogosult a gyermekgondozási időre. A gyermekgondozási időt mindkét szülő számára külön veszik számításba. A gyermekgondozási idő során a szülők hetente legfeljebb 30 órát dolgozhatnak (tehát együttesen legfeljebb hetente 60 órát).

Ha a gyereke 2015. július 1. előtt jött világra, akkor 12 hónap gyermekgondozási időt vehet igénybe. A gyermekgondozási idő a 3. és a betöltött 8. életév közötti időszakra is áttehető, ha ezzel egyetért a munkaadó. A gyermekgondozási idő 2 szakaszban vehető igénybe.

A 2015 július 1. után születettek esetén 24 hónap gyermekgondozási idő vehető igénybe. A gyermekgondozási idő a 3. és a betöltött 8. életév között is kivehető. A gyermekgondozási idő 3 szakaszban vehető igénybe. A munkaadó csak a 3. szakaszt utasíthatja el, ha ezt sürgős üzemi okok indokolják és a gyermek 3 évesnél idősebb.

Az illetékesség a következő prioritási szabályok szerint működik:

• Alapvetően az az ország az illetékes, amelyikben az önálló, vagy nem önálló munkát elvégzik vagy ahonnan a nyugdíjat kapják.
• Ha az önálló vagy nem önálló munka miatt mindkét országban jogosult a családi szolgáltatásokra, akkor az az ország az illetékes, amelyikben a gyereke él. Ha a gyerekem nem az egyik vagy mindkét országban él, hanem egy harmadik EU országban, akkor az az ország az illetékes, ahol magasabbak a szolgáltatások.
• Ha nyugdíj tekintetében az igényei mindkét országban érvényesíthetők, akkor az az ország az illetékes, ahol a gyereke él. Ha a gyereke egy harmadik EU országban él, akkor az az ország az illetékes, amelyikben a leghosszabb ideig volt biztosítva, vagy ahol a leghosszabb ideig élt.
• Ha a két szülő se nem dolgozik, se nem kap nyugdíjat, akkor a családi pótlékra csak abban az országban lehet igényt támasztani, ahol a gyerek él.

Példa:

• A Peter család Németországban él. Peter úr Hollandiában dolgozik és naponta ingázik a munkába, felesége pedig háztartásbeli. A család a lakcím alapján Németországban jogosult a német családi pótlékra. Ezzel együtt a család a hollandiai munkavégzés miatt a holland családi pótlékra is igényt tarthat.
  A prioritási szabály azonban meghatározza, hogy a munkavégzés miatt elsődlegesen Hollandia fizeti a családi pótlékot. Mivel Németországban magasabb a családi pótlék, mint Hollandiában, a család a holland családi pótlék mellett megkapja a kettő családi pótlék közötti különbséget is.

• Meyer asszony Németországban dolgozik. Meyer úr a lányával közösen Szlovákiában él, ezért ott kap nyugdíjat. Meyer úr ezért Szlovákiában jogosult a családi pótlékra. A Meyer asszony a munkája alapján Németországban jogosult a családi pótlékra.
  A fő illetékes Németország, ugyanis a munka miatt az igény Németországban jelenik meg, miközben a Szlovákiai igényt a nyugdíj támasztja alá. A család német családi pótlékot kap. Mivel a családi pótlék Szlovákiában alacsonyabb, ezért Szlovákiában nincsenek további szolgáltatások.

A további információk a Bundesagentur für Arbeit (Munkaügyi Hivatal) határokon átnyúló családi pótlék tájékoztatójában találhatók. A tájékoztató utolsó oldalán láthatók a Familenkasse (családi pótlék folyósító intézmény) intézmények, ahol az EU tagállam - ahonnan érkezett - szerint benyújthatók a családi pótlék iránti kérelmek.