Példa
Ricardo Olaszországból érkezett, és képzett gipszkarton-szerelő. Képzettsége és sokéves szakmai tapasztalata ellenére nehezen talál állandó, teljes munkaidős állást. Legutóbb próba-munkaszerződést írt alá egy építőipari céggel. Egy hónap elteltével a főnöke azt mondta neki, hogy a jövőben csak „bejelentett vállalkozással”, azaz önálló vállalkozóként tudja majd foglalkoztatni. Ezért a főnök már bejelentett egy vállalkozást Ricardo számára. Ricardo reggel 7-től 16 óráig ugyanúgy dolgozik mint eddig, óránként 8 eurót kap, és a főnöke minden nap pontosan megmondja, mit kell tennie. Azt is ellenőrzi, hogy Ricardo jól végzi-e a dolgát. Ricardo néhány napja elkapta az influenzát. A főnöke telefonon közölte vele, hogy nem fog fizetni neki az elveszett napokért. Még rosszabb: Az orvosnál tett látogatása során kiderült, hogy Ricardo már nem biztosított. Ricardo beszélt a barátaival a munkahelyi helyzetéről. Figyelmeztették Ricardo-t, hogy a vállalkozóként történő együttműködés problémákat okozhat az építkezés ellenőrzése során. Ricardo úgy gondolta, hogy teljesen legálisan alkalmazták. Nem érti a helyzetét, és tisztázni szeretné a jogait.
A vállalkozás regisztrálásával Ricardo hivatalosan önálló vállalkozóvá (és iparűzővé) vált. Mint ilyennek, adószámot kellett volna kérnie az Adóhivataltól, és ki kellett volna számláznia a munkáját a főnöke felé. Kötnie kellett volna saját betegbiztosítást. A főnöke nem fizetett Ricardo után sem beteg-, sem nyugdíjbiztosítási járulékot. A vállalkozók nem jogosultak sem erre, sem betegség esetén a bérek folyamatos kifizetésére, sem az ágazati bértábla szerinti bérre és szabadságra. Ricardo esetében azonban vannak arra utaló jelek, hogy ez nem valódi önfoglalkoztatás, hanem úgynevezett „színlelt önfoglalkoztatás”, tehát valójában még mindig az építőipari vállalat alkalmazottja. Ellenkező esetben önálló vállalkozóként szabadon kell döntenie arról, kinek látja el a megbízásokat. Képesnek kell lennie arra, hogy maga határozza meg, mikor kell eljönnie az építkezésre, és mikor kell elhagynia azt. A főnöke nem adhat utasításokat a munkájához, hogy hogyan végezze azt. Normál esetben Ricardo-nak saját szerszámokkal is rendelkeznie kell a munka elvégzéséhez. Ezek közül egyik sem igaz Ricardo esetében. Ezen kívül nem szabad ugyanazt a munkát ugyanannál a munkáltatónál végezni előbb munkaszerződéssel, majd vállalkozóként. Ezért nagyon valószínű, hogy Ricardo-nak csak színlelt vállalkozással kellett volna részt vennie, de valójában ő egy alkalmazott.
A helyzetének kezdeti értékeléséhez Ricardo használhatja a színlelt önfoglalkoztatás témakörében található számos ellenőrző lista egyikét, amelyek megtalálhatók az interneten:
https://www.handwerk-magazin.de/ scheinselbststaendigkeit/383/95/download
Információkérés céljából az alapvető helyzetéről Ricardo kapcsolatba léphet egy Munkajogi Tanácsadó Központtal:
Speciális munkajogi tanácsadó központok:
https://www.arbeitundleben.de/arbeitsfelder/beratungsnetzwerk
https://www.faire-mobilitaet.de/hu
Ricardo áttekintést kap valamennyi tanácsadó központról téma és nyelv szerint az alábbi helyen:
https://www.eu-gleichbehandlungsstelle.de/eugs-hu/
Ott azt is megtudja, hogy hamis színlelt önfoglalkoztatóként milyen jogai vannak. Egy tanácsadó központ azonban nem tudja kötelező érvényűen megállapítani, hogy Ricardo látszólag színlelt önfoglalkoztató-e - azaz objektív szempontok szerint alkalmazott. Bizonyos intézmények jogosultak erre, mint például a Deutsche Rentenversicherung (Német Nyugdíjbiztosító), az Adóhivatalok és a Munkaügyi Bíróságok.
Ricardo munkavállalói státuszát a német nyugdíjbiztosító elszámolóháza által meghatározott társadalombiztosítási járulékok terhelik. Ez az Ellenőrző Központ a személyek szociális biztonsági helyzetével kapcsolatos kérdések esetére. Ehhez Ricardo-nak ki kell töltenie egy űrlapot, amelyet letölthet a Deutsche Rentenversicherung (Német Nyugdíjbiztosító) webhelyről:
Az űrlap kitöltéséhez a Tanácsadó Központ:
https://www.eu-gleichbehandlungsstelle.de/eugs-hu/
vagy a német nyugdíjbiztosító kapcsolattartója segíthet neki az űrlap kitöltésében. Ez után Ricardo-nak a következő címre kell benyújtania a kérelmet:
Deutsche Rentenversicherung
Bund Clearingstelle für sozialversicherungsrechtliche Statusfragen
10704 Berlin
A Deutsche Rentenversicherung (Német Nyugdíjbiztosító) elszámolóházának körülbelül négy hétre van szüksége a helyzete ellenőrzéséhez. Ricardo ez után írásos értesítést kap.
Ha az elszámolóház megerősíti, hogy Ricardo ténylegesen alkalmazottként és nem színlelt önfoglalkoztatóként volt alkalmazva, akkor a munkáltatójának meg kell fizetnie minden járulékot (mind a munkáltató, mind a munkavállaló után) a társadalombiztosítást, azaz az egészségügyi biztosítást, az ápolási biztosítást, a munkanélküliségi és a nyugdíjbiztosítást. Ez fontos például Ricardo öregségi nyugdíjra vagy munkanélküli segélyre való jogosultsága szempontjából. A járulékok kiszámításának alapja az építőipari minimálbér.
Amennyiben Ricardo továbbra is a munkáltatója alkalmazásában marad, a munkáltató levonhatja a társadalombiztosítási járulék egy részét a munkabérből, de csak három havi bérfizetés után, miután a nyugdíjbiztosítás meghatározta a munkavállalói státuszát. A munkáltató pedig csak olyan összegű társadalombiztosítási járulékot vonhat le, amelyek meghaladják a havi letiltás-mentességi korlátot (2020-tól 1179,99 euró). A letiltás-mentességi korlát olyan összeg, amelyet Ricardo-nak nem szabad levonni a béréből, mivel ez az összeg szükséges a megélhetéséhez. Például, ha Ricardo nettó 1800 eurót keres, akkor 1179,99 euró védett marad. A munkáltató ezért legfeljebb 620,01 eurót vonhat le.
Ha Ricardo már nem dolgozik az építőipari cégnél, a munkáltató nem követelheti meg tőle ezeket a járulékokat. Ebben az esetben a társadalombiztosítás felé be kell fizetnie a teljes biztosítási járulékot, azaz a munkáltató és a munkavállaló részét is.
Ricardo tényleges alkalmazottként, aki csak színlelt önfoglalkoztatónak tűnik, a munkaviszony kezdetén rendelkezett a „normál” munkavállaló jogaival, beleértve a bruttó 15,40 eurós szakmunkásokra vonatkozó ágazati bérmegállapodás szerinti minimálbérét is, (nyugat, 2020. október), valamint a betegség esetén a bérek folyamatos kifizetéséhez való jogával.
Főnöke nem ismeri el az elszámolóház döntését és az ebből eredő jogokat, és nem hajlandó ezeket Ricardo, mint önálló vállalkozó részére biztosítani. Jogai érvényesítése érdekében Ricardo perelhet a Munkaügyi Bíróságon a munkaviszony meghatározása érdekében. Csak így tudja érvényesíteni a jogait. Az eljárással kapcsolatos információk a 2. fejezetben találhatók.
Feltehetően színlelt önfoglalkoztatóként - és így munkavállalóként - Ricardo-nak joga van a munkaadóján keresztül betegbiztosítást kötni. A helyzetének tisztázása azonban több hétig is eltarthat. Ricardo erre az időre nem rendelkezett betegbiztosítással. A betegbiztosító erre az időszakra járulékokat és magas késedelmi pótlékokat számíthat fel számára, mivel tisztázatlan a betegbiztosítási állapota. Ez miatt ajánlott, hogy Ricardo tájékoztassa az egészségbiztosítót az önfoglalkoztatás megkezdéséről, és csatlakozzon az önálló vállalkozók önkéntes betegbiztosításához. A legalacsonyabb betegbiztosítási járulék jelenleg kb. havi 150 eurót tesz ki.
Németország-szerte léteznek helyek, amelyek akut esetekben orvosi ellátást nyújtanak a betegbiztosítással nem rendelkező személyek számára. Ez az ellátás azonban a minimálisra korlátozódik, és semmiképpen sem előnyösebb, mint az egészségbiztosítóhoz történő bejelentkezés. Ricardo a Szociális Tanácsadó Központoktól kaphat pontos információkat az ilyen helyekről:
https://www.eu-gleichbehandlungsstelle.de/eugs-hu/
Ha az egészségbiztosító megállapítja, hogy Ricardo valójában színlelt önfoglalkoztató volt, akkor a munkáltatójának kell megfizetnie a betegbiztosítási járulékokat. Ricardo részére ekkor visszatérítik a már befizetett járulékokat.
Mindenesetre Ricardo-nak be kell jelentenie jövedelmét az Adóhivatal felé. Utólag adószámot kell kérnie, és számlát kell kiállítania munkáltatója felé a munkateljesítményéről.
A vállalkozás nyilvántartásba vételével hivatalosan önálló vállalkozóként köteles adóbevallást benyújtani a következő évben. Ha Ricardo ezt nem teszi meg (időben), késedelmi büntetésre vagy akár pénzbírságra is számíthat. Megbecsülik azt az adót, amelyet Ricardo-nak fizetnie kell. Ez kedvezőtlen lehet számára.
Ha az Adóhivatal be tudná bizonyítani Ricardo munkáltatójának, hogy szándékosan vagy meggondolatlanul nem fizette meg az adót a bére után, akkor a munkáltatónak kellene megfizetnie az adót Ricardo után. Ehhez Ricardo-nak tanácsot kellene kérnie egy speciális irodától, adótanácsadótól vagy egy adójogra szakosodott ügyvédtől.
Amint az elszámolóház megállapította, hogy Ricardo színlelt önfoglalkoztató volt, akkor a vállalkozói tevékenysége is véget ér. Ez azt jelenti, hogy Ricardo-nak ezt követően legkésőbb ki kell jelentenie a vállalkozását. Ennek legjobb módja az alábbi űrlap használata:
A színlelt önfoglalkoztatás büntetendő. Ricardo főnöke bűncselekményt követhetett el, mert nem fizetett beteg-, a nyugdíj- és társadalombiztosítási járulékot. Ricardo ezért jelentheti őt az illegális foglalkoztatás pénzügyi ellenőrzéséért felelős irodában az építőipari vállalat székhelyén. Az illegális foglalkoztatás pénzügyi ellenőrzése olyan hatóság, amely ellenőrzi a munkáltatókat, és többek között azt is vizsgálja, hogy megfelelően fizetik-e a munkavállalók társadalombiztosítási járulékait.
https://www.zoll.de/DE/Service/ Dienststellensuche/FKS/Schritt_02/ dienststellenfinder_node.html
A főnököt pénzbírsággal vagy akár szabadságvesztéssel is büntethetik.
Mielőtt ezt megtenné, Ricardo-nak tanácsot kell kérnie egy ügyvédtől, mert fennáll annak a veszélye, hogy az illegális foglalkoztatás pénzügyi ellenőrzése is felülvizsgálhatja a tetteit, és eljárást indíthat ellene.
Ricardo személyesen felveheti a kapcsolatot az illegális foglalkoztatás pénzügyi ellenőrzésével, feljelentést és nyilatkozatot tehet. Amennyiben ez nem lehetséges, online is tehet bejelentést:
https://www.zoll.de/DE/Kontakt/Meldung_ FKS/kontakt_node.html
Az FKS-nek a lehető legtöbb információra van szüksége az ügy hatékony felülvizsgálatához és feldolgozásához. Ezért Ricardo-nak tájékoztatást kell adnia a munkaviszony időtartamáról, a napi munkaidőről, a kapott összegekről, tanúkról. stb.