Közvetlen hivatkozás
Olyan baleset, amely munka közben vagy a munkába menet vagy a hazafelé úton (oda vagy vissza) történik. A balesetek olyan események, amelyek hirtelen külső hatást gyakorolnak a testre, és sérüléseket okozhatnak.
Olyan számla a bankban, amelyet bárki megnyithat, beleértve a hajléktalanokat vagy a Németországban bejegyzett lakcímmel nem rendelkező személyeket. Az alapszámlával pénzt helyezhet be, vehet fel és utalhat át (beleértve a csoportos beszedési megbízásokat vagy az állandó megbízásokat). EC-kártya kerül kiadásra, amellyel elektronikusan is fizetni lehet.
Ha gyorsan kell mennie a dolgoknak, az alkalmazottak sürgős eljárásban perelhetnek a jogaikért. Ez vonatkozik többek között a bérek kifizetésére is. Csak be kell bizonyítaniuk, hogy abszolút függnek a bérektől.
Az ELSTAM az Elektronische LohnSTeuerAbzugsMerkmale (elektronikus jövedelemadó-levonási jellemzők) rövidítése. Az adót az Adóhivatal elektronikusan számítja ki. Ehhez az Adóhivatalnak olyan információkra van szüksége, mint pl. adóosztály, adómentességek, egyházi hovatartozás. Ezek az ELSTAM adatok. Ezek az információk minden fizetési elszámoláson megtalálhatók. Ezeket online is megtekintheti, regisztrálnia kell az interneten a www.elster.de címen (Online Adóhivatal).
A munkáltató köteles gondoskodni az alkalmazottairól: Felelős a munkavállalói egészségéért és érdekeinek védelméért. Egyebek között meg kell védenie őket a zaklatástól, és köteles fontos információkat adni részükre.
Amikor a munkavállalók megjelennek a munkában, de a munkáltató azt mondja, hogy nincs munkája számukra, ezt nevezik állásidő-elismerésnek. A munkavállalókat ebben az esetben is továbbra is ki kell fizetni. Ezeket az időket nem kell ledolgozni. Az erre az időre kapott béreket garantált vagy fizetett állásidőnek nevezik.
Ha a munkáltatók nem fizetik ki a munkabért, a munkavállalók igényelhetik ezt a bért. A törvény kimondja, hogy a fővállalkozónak biztosítania kell a munkabér, de legalább a minimálbér kifizetését, még akkor is, ha alvállalkozói szerződés áll fenn.
A szakszervezet minden tagja segítséget és támogatást kap jogi problémákkal kapcsolatban a munka- és szociális jog minden kérdésében. Ha bírósághoz kell fordulni, akkor a szakszervezeti ügyvéd képviseli a szakszervezeti tagot. Ezért nem kell fizetni.
Ez az első időpont a Munkaügyi Bíróságon. A szóbeli meghallgatás előtt a vitát egy békés megállapodásra kitűzött tárgyalási időponton lehet tisztázni. A munkavállalók és a munkáltatók megpróbálnak megállapodni a békés megállapodásra kitűzött tárgyalási időponton. Amennyiben a vita a békés megállapodásra kitűzött tárgyalási időponton véget ér, akkor kompromisszumot kell kötni, és részben le kell mondani jogokról, ám pénzt és időt lehet megtakarítani.
Amikor a munkáltatóknak sok adósságuk van, és már nem tudják kifizetni a számlákat, csődbe mennek. Ebben az esetben a Munkaügyi Központ a munkavállalók kérésére kártérítést fizet a hiányzó bérekért - az úgynevezett csődpénzt. Csődpénz a csőd előtti utolsó három hónapra fizetendő. A csődpénz akkor is kifizetésre kerül, ha a munkáltató cége tartósan bezárt.
Ha a munkavállalók hosszabb ideig nem kapják meg a fizetésüket, megtagadhatják a munkát. Ugyanakkor nyilatkozniuk kell a munkáltató felé, hogy nem végzik el a munkát, amíg meg nem kapják a munkabérüket. Ezt nevezik teljesítés fenntartásának. A munkavállalókat erre az időre is ki kell fizetni, annak ellenére, hogy nem jönnek dolgozni.
A fizetési meghagyásos eljárás gyors és egyszerű bírósági eljárás, amelynek célja a bérek kifizetéséhez való jog érvényesítése. Nem történik szóbeli tárgylás. A fizetési meghagyásos eljárás végrehajtási végzéssel zárul. A végrehajtási végzés olyan, mint az ítélet.
Törvényi előírás, hogy be kell jelentkezni az új lakóhelye szerinti lakcím-nyilvántartási irodában, és meg kell adni a lakcímet. Ehhez például bérleti szerződést kell bemutatni igazolásként.
Előfordulhat, hogy a munkáltató elköltözött, vagyis nem lehet tudni, hogy jelenleg hol lakik. A bíróság leveleit azonban el kell küldeni részére annak érdekében, hogy azok joghatással bírjanak. Ha nem lehet tudni az új címet, és nem is lehet kideríteni, akkor a levél a bírósági épületben nyilvánosan kifüggeszthető. Ez helyettesíti a postai úton történő kiküldést.
Ha csupán kevés pénz áll rendelkezésre, perköltségmentesség igényelhető. Ez azt jelenti, hogy az állam fizeti az ügyvédet. A perköltségmentességet azonban igényelni kell. A Munkaügyi Bíróságnál kérelmezhető. A Munkaügyi Bíróság ellenőrzi, hogy van-e esély a per megnyerésére. Ha igen, akkor bizonyos feltételek mellett perköltségmentesség érhető el.
Ez egy hely a Munkaügyi Bíróságon. Ha valakinek nincs ügyvédje, ott bemutathatja a munkaszerződést és a felmondást, és elmagyarázhatja, mit követel a munkáltatótól. A munkavállaló írásban összefoglalja a tényállást. Ám ott nem tudják kiszámítani, hogy mennyi pénzt kell kapnia, és nem tudnak jogi tanácsot adni. A jogi követelésekkel foglalkozó helyekhez vezető út és a nyitvatartási idő megtalálható az illetékes Munkaügyi Bíróság honlapján. A jogi követelésekkel foglalkozó hely segítsége ingyenes.
Valaki bejelentett egy vállalkozást, és hivatalosan vállalkozásnak nevezhető. A valóságban azonban egy alkalmazott és nem vállalkozás. Ez azt jelenti, hogy csak egy főnöke van. Nem hirdeti magát, és nem keres további megbízásokat. A főnök határozza meg, hogy mikor és mikor kell dolgoznia, szerszámokat biztosít, órabért fizet, ellenőrzi a munkát és megmondja, hogyan kell azt elvégeznie. Ha ez a helyzet, akkor színlelt önfoglalkoztató.
A szerződésnek mindig két oldala van. Ágazati bérmegállapodás esetén ezek: a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek. Az állam nem vesz részt. Az ágazati bérmegállapodás javítja a munkakörülményeket. Az ágazati bérmegállapodás előírja, hogy mennyi pénzt kapnak az alkalmazottak. Az egyéb munkafeltételeket, például a munkaidőt, a szabadság napjait vagy a karácsonyi bónuszokat is az ágazati bérmegállapodás szabályozza. Mivel az árak folyamatosan emelkednek (infláció), a meglévő ágazati bérmegállapodásokat rendszeresen újratárgyalják.
Bírósági ítélet megléte esetén a munkáltatónak meg kell tennie a bírósági határozatban foglaltakat, például ki kell fizetnie a munkabért. Amennyiben a munkáltató ezt önként nem teszi meg, akkor ezt a határozatot átadják egy végrehajtónak. Ő intézi a végrehajtást, azaz olyan pénzeszközöket és egyéb értéktárgyakat keres a munkáltatónál, amelyekkel a munkáltató tartozásait kell kifizetni.