- Munkabaleset
- Alapszámla
- Gyorsított eljárás a Munkaügyi Bíróság előtt
- ELSTAM
- A munkáltató gondossági kötelessége
- Garantált bér (fizetett állásidő)
- Általános vállalkozói felelőssé
- Szakszervezeti jogvédelem
- Békés megállapodásra kitűzött tárgyalási időpont
- Csődpénz
- Teljesítés fenntartása
- Fizetési meghagyásos eljárás
- Bejelentkezési kötelezettség
- Nyilvános kifüggesztés
- Perköltségmentesség
- Munkaügyi Bíróság jogi követelésekkel foglalkozó helye
- Színlelt önfoglalkoztatás
- Ágazati bérmegállapodás
- Végrehajtás
Munkabaleset
Olyan baleset, amely munka közben vagy a munkába menet vagy a hazafelé úton (oda vagy vissza) történik. A balesetek olyan események, amelyek hirtelen külső hatást gyakorolnak a testre, és sérüléseket okozhatnak.
Alapszámla
Olyan számla a bankban, amelyet bárki megnyithat, beleértve a hajléktalanokat vagy a Németországban bejegyzett lakcímmel nem rendelkező személyeket. Az alapszámlával pénzt helyezhet be, vehet fel és utalhat át (beleértve a csoportos beszedési megbízásokat vagy az állandó megbízásokat). EC-kártya kerül kiadásra, amellyel elektronikusan is fizetni lehet.
Gyorsított eljárás a Munkaügyi Bíróság előtt
Ha gyorsan kell mennie a dolgoknak, az alkalmazottak sürgős eljárásban perelhetnek a jogaikért. Ez vonatkozik többek között a bérek kifizetésére is. Csak be kell bizonyítaniuk, hogy abszolút függnek a bérektől.
ELSTAM
Az ELSTAM az Elektronische LohnSTeuerAbzugsMerkmale (elektronikus jövedelemadó-levonási jellemzők) rövidítése. Az adót az Adóhivatal elektronikusan számítja ki. Ehhez az Adóhivatalnak olyan információkra van szüksége, mint pl. adóosztály, adómentességek, egyházi hovatartozás. Ezek az ELSTAM adatok. Ezek az információk minden fizetési elszámoláson megtalálhatók. Ezeket online is megtekintheti, regisztrálnia kell az interneten a www.elster.de címen (Online Adóhivatal).
A munkáltató gondossági kötelessége
A munkáltató köteles gondoskodni az alkalmazottairól: Felelős a munkavállalói egészségéért és érdekeinek védelméért. Egyebek között meg kell védenie őket a zaklatástól, és köteles fontos információkat adni részükre.
Garantált bér (fizetett állásidő)
Amikor a munkavállalók megjelennek a munkában, de a munkáltató azt mondja, hogy nincs munkája számukra, ezt nevezik állásidő-elismerésnek. A munkavállalókat ebben az esetben is továbbra is ki kell fizetni. Ezeket az időket nem kell ledolgozni. Az erre az időre kapott béreket garantált vagy fizetett állásidőnek nevezik.
Általános vállalkozói felelőssé
Ha a munkáltatók nem fizetik ki a munkabért, a munkavállalók igényelhetik ezt a bért. A törvény kimondja, hogy a fővállalkozónak biztosítania kell a munkabér, de legalább a minimálbér kifizetését, még akkor is, ha alvállalkozói szerződés áll fenn.
Szakszervezeti jogvédelem
A szakszervezet minden tagja segítséget és támogatást kap jogi problémákkal kapcsolatban a munka- és szociális jog minden kérdésében. Ha bírósághoz kell fordulni, akkor a szakszervezeti ügyvéd képviseli a szakszervezeti tagot. Ezért nem kell fizetni.
Békés megállapodásra kitűzött tárgyalási időpont
Ez az első időpont a Munkaügyi Bíróságon. A szóbeli meghallgatás előtt a vitát egy békés megállapodásra kitűzött tárgyalási időponton lehet tisztázni. A munkavállalók és a munkáltatók megpróbálnak megállapodni a békés megállapodásra kitűzött tárgyalási időponton. Amennyiben a vita a békés megállapodásra kitűzött tárgyalási időponton véget ér, akkor kompromisszumot kell kötni, és részben le kell mondani jogokról, ám pénzt és időt lehet megtakarítani.
Csődpénz
Amikor a munkáltatóknak sok adósságuk van, és már nem tudják kifizetni a számlákat, csődbe mennek. Ebben az esetben a Munkaügyi Központ a munkavállalók kérésére kártérítést fizet a hiányzó bérekért - az úgynevezett csődpénzt. Csődpénz a csőd előtti utolsó három hónapra fizetendő. A csődpénz akkor is kifizetésre kerül, ha a munkáltató cége tartósan bezárt.
Teljesítés fenntartása
Ha a munkavállalók hosszabb ideig nem kapják meg a fizetésüket, megtagadhatják a munkát. Ugyanakkor nyilatkozniuk kell a munkáltató felé, hogy nem végzik el a munkát, amíg meg nem kapják a munkabérüket. Ezt nevezik teljesítés fenntartásának. A munkavállalókat erre az időre is ki kell fizetni, annak ellenére, hogy nem jönnek dolgozni.
Fizetési meghagyásos eljárás
A fizetési meghagyásos eljárás gyors és egyszerű bírósági eljárás, amelynek célja a bérek kifizetéséhez való jog érvényesítése. Nem történik szóbeli tárgylás. A fizetési meghagyásos eljárás végrehajtási végzéssel zárul. A végrehajtási végzés olyan, mint az ítélet.
Bejelentkezési kötelezettség
Törvényi előírás, hogy be kell jelentkezni az új lakóhelye szerinti lakcím-nyilvántartási irodában, és meg kell adni a lakcímet. Ehhez például bérleti szerződést kell bemutatni igazolásként.
Nyilvános kifüggesztés
Előfordulhat, hogy a munkáltató elköltözött, vagyis nem lehet tudni, hogy jelenleg hol lakik. A bíróság leveleit azonban el kell küldeni részére annak érdekében, hogy azok joghatással bírjanak. Ha nem lehet tudni az új címet, és nem is lehet kideríteni, akkor a levél a bírósági épületben nyilvánosan kifüggeszthető. Ez helyettesíti a postai úton történő kiküldést.
Perköltségmentesség
Ha csupán kevés pénz áll rendelkezésre, perköltségmentesség igényelhető. Ez azt jelenti, hogy az állam fizeti az ügyvédet. A perköltségmentességet azonban igényelni kell. A Munkaügyi Bíróságnál kérelmezhető. A Munkaügyi Bíróság ellenőrzi, hogy van-e esély a per megnyerésére. Ha igen, akkor bizonyos feltételek mellett perköltségmentesség érhető el.
Munkaügyi Bíróság jogi követelésekkel foglalkozó helye
Ez egy hely a Munkaügyi Bíróságon. Ha valakinek nincs ügyvédje, ott bemutathatja a munkaszerződést és a felmondást, és elmagyarázhatja, mit követel a munkáltatótól. A munkavállaló írásban összefoglalja a tényállást. Ám ott nem tudják kiszámítani, hogy mennyi pénzt kell kapnia, és nem tudnak jogi tanácsot adni. A jogi követelésekkel foglalkozó helyekhez vezető út és a nyitvatartási idő megtalálható az illetékes Munkaügyi Bíróság honlapján. A jogi követelésekkel foglalkozó hely segítsége ingyenes.
Színlelt önfoglalkoztatás
Valaki bejelentett egy vállalkozást, és hivatalosan vállalkozásnak nevezhető. A valóságban azonban egy alkalmazott és nem vállalkozás. Ez azt jelenti, hogy csak egy főnöke van. Nem hirdeti magát, és nem keres további megbízásokat. A főnök határozza meg, hogy mikor és mikor kell dolgoznia, szerszámokat biztosít, órabért fizet, ellenőrzi a munkát és megmondja, hogyan kell azt elvégeznie. Ha ez a helyzet, akkor színlelt önfoglalkoztató.
Ágazati bérmegállapodás
A szerződésnek mindig két oldala van. Ágazati bérmegállapodás esetén ezek: a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek. Az állam nem vesz részt. Az ágazati bérmegállapodás javítja a munkakörülményeket. Az ágazati bérmegállapodás előírja, hogy mennyi pénzt kapnak az alkalmazottak. Az egyéb munkafeltételeket, például a munkaidőt, a szabadság napjait vagy a karácsonyi bónuszokat is az ágazati bérmegállapodás szabályozza. Mivel az árak folyamatosan emelkednek (infláció), a meglévő ágazati bérmegállapodásokat rendszeresen újratárgyalják.
Végrehajtás
Bírósági ítélet megléte esetén a munkáltatónak meg kell tennie a bírósági határozatban foglaltakat, például ki kell fizetnie a munkabért. Amennyiben a munkáltató ezt önként nem teszi meg, akkor ezt a határozatot átadják egy végrehajtónak. Ő intézi a végrehajtást, azaz olyan pénzeszközöket és egyéb értéktárgyakat keres a munkáltatónál, amelyekkel a munkáltató tartozásait kell kifizetni.