Iskola

Iskola

Ha uniós állampolgárként érkezik Németországba, és gyermekei vannak, akkor az oktatás témája különösen fontos az Ön számára. Itt bemutatjuk, hogy a német iskolarendszer milyen sajátosságokkal rendelkezik, és mit kell figyelembe vennie, amikor iskolát választ a gyermekének.

1. Tankötelezettség

Az összes Németországban élő gyermeknek kötelessége iskolába járni, vagyis tanköteles. Az általános tankötelezettség rendszerint azután lép érvénybe, hogy a gyermek betöltötte a 6. életévét. Amennyiben egy gyermek az új tanév kezdete után (például októberben) tölti be a 6 évet, az esetek többségében a következő évben kell iskolába mennie. Ez attól függ, hogy az adott szövetségi tartomány, amelyikben a gyermek iskolába fog járni, mikorra tűzte ki a „határidőt” (ez június 30. és szeptember 30. közé esik). Ha a gyermek a határidő előtt betölti a 6. életévét, abban az évben már tanköteles. Az iskolai év minden szövetségi tartományban augusztusban vagy szeptemberben kezdődik. A tankötelezettség ugyanúgy vonatkozik a fogyatékossággal élő gyermekekre és fiatalokra is.

Tipp: Az, hogy egy gyermek leghamarabb mikor kezdheti el az iskolát, tartományról tartományra változik. Tudjon meg többet a szövetségi tartományban érvényes szabályokról az önkormányzatának vagy városának oktatásügyi hatóságánál (Schulbehörde), valamint a migrációs tanácsadáson keresztül.

A tankötelezettségre vonatkozó szabályok az egyes szövetségi tartományokban eltérnek egymástól. A gyermekek és fiatalok tartománytól függően 9 vagy 10 évig kötelesek iskolába járni (általános iskola (Grundschule) és alsó középfokú oktatás (Sekundarstufe I). Ezt követően egyes szövetségi államokban kötelező a felső középfokú oktatásban – Sekundarstufe II (gimnázium vagy szakképző iskola) való részvétel.

Az iskolába járás az állami iskolák esetében ingyenes. Németország ezenkívül magániskolákkal is rendelkezik, amelyekért általában iskoladíjat kell befizetni.

Németországban a szövetségi államok felelősek az oktatásért, ezért minden egyes szövetségi állam rendelkezik bizonyos sajátosságokkal, különösen az iskolatípusok megnevezését illetően.

2. Az oktatási rendszer felépítése

Az oktatási rendszer felépítése ugyanakkor minden szövetségi tartományban hasonló:

1. Általános iskola (alapfokú oktatás)
6 éves kortól rendszerint érvénybe lép a tankötelezettség, és a gyermekek megkezdik az általános iskolai tanulmányaikat. Az általános iskola 1. osztálytól 4. osztályig tart (Berlin és Brandenburg tartományokban 1. osztálytól 6. osztályig), és ez az egyetlen olyan oktatási intézmény, amelyet szinte minden diák együtt látogat. Itt a lakhely szerinti felosztás elve érvényesül: Ez azt jelenti, hogy a gyermekek rendszerint a lakóhelyük közelében található általános iskolában tanulnak. Egyes szövetségi tartományokban a szülők maguk is kiválaszthatják a gyermekük által látogatott általános iskolát.

2. Átmenet az általános iskolából (elemi oktatás) az alsó középfokú oktatásba
Az elemi oktatás utolsó évében dől el, hogy a diák az általános iskola után melyik középiskolában (alsó középfokú oktatás) folytatja tanulmányait. Az iskolában szerzett jegyek (és adott esetben további kritériumok, mint például a tanulással és a munkával kapcsolatos magatartásforma) alapján a pedagógus kifejti a véleményét arról, hogy a gyermeknek hol kellene folytatnia iskolai tanulmányait, a középiskola alsó tagozatát illetően. A pedagógus által ajánlott tanulmányi pályát tanácsadás keretén belül beszélik meg a szülők a pedagógussal. Ennek alapján döntenek a gyermek iskolázottsági szintjéről. A legtöbb szövetségi tartományban a pedagógus ajánlását nem kötelező betartani, vagyis a szülők önállóan dönthetnek arról, hogy a gyermekük az általános iskola elvégzése után melyik oktatási intézményben folytassa tanulmányait. A szövetségi tartománytól függően azonban ha a pedagógus által nem ajánlott iskolatípusra esik a választásuk, akkor a gyermeknek felvételi vizsgát kell letennie vagy próbaidőt kell eltöltenie a választott iskolában.

3. Középfokú oktatás (alsó és felső középfokú oktatás)
Az általános iskola után az oktatási rendszer többféle oktatási típusra oszlik, amelyek különböző tantervvel rendelkeznek, és más-más képesítéseket kínálnak. Az alsó és felső középfokú oktatást nyújtó iskolák ajánlatai nagyban különböznek egymástól.

Tipp: A szülőknek a gyermekkel és annak pedagógusával gondos együttműködésben kell dönteniük a választott iskoláról. Tudjon meg még többet a helyi iskolákról az iskolafelügyeleti hatóságnál, az interneten keresztül vagy más szülőktől. Szükség esetén az oktatásügyi hatóság is tájékoztatást nyújt.

3. A megfelelő iskola kiválasztása

A következő kérdések segíthetnek a gyermeke számára leginkább megfelelő iskola kiválasztásában:

  • Milyen típusú középiskolák vannak a tartományban?
  • Milyen típusú képesítéseket kínálnak ezek az iskolák?
  • Milyen további tanfolyamokat kínál fel az adott oktatási intézmény (például idegen nyelvek, munkacsoportok, sporttanfolyamok, zene- és színjátszásórák, nyelvfejlesztés, segítség a házi feladatok megoldásában)?
  • Hogyan támogatják a tanulási nehézségekkel küzdő diákokat?
  • Kínál-e az iskola egész napos foglalkozást vagy iskolán kívüli tevékenységeket?
  • Az iskolában szerzett képesítés alapján hol folytathatják a diákok tanulmányaikat (pl. szakoktatás vagy felsőoktatás)?

Ami az alsó középfokú oktatást illeti, a következő iskolatípusokat különböztetjük meg:

  • általános iskola (Hauptschule) (9. vagy 10. osztályig)
  • általános és középiskola (Realschule) (10. osztályig)
  • többféle képzést nyújtó iskolák (itt a diák az ún. „Hauptschule” vagy a „Realschule” képesítését is megszerezheti)
  • gimnáziumok (Gymnasien) (9. osztályig)
  • középiskola alsó tagozat (Gesamtschule) (itt bármely végzettség megszerezhető)

A felső középfokú oktatást (Sekundarstufe II) a következő iskolatípusokat foglalja magában:

  • gimnázium felső szintje (gymnasiale Oberstufe) (ún. „Gymnasium” vagy „Gesamtschule” esetén 10. osztálytól 12. vagy 13. osztályig)
  • szakképző iskola (berufsbildende Schule)
  • továbbképző iskolák felnőtteknek (Weiterbildunggschule) (esti iskolák és esti kollégiumok (Kolleg))

Minden iskolatípusnál megszerezhető az általános iskolai végzettség. Ez a végzettségtől függően feljogosítja a diákot arra, hogy tanulmányait különböző oktatási intézményekben folytassa (például egyetemen, szakképző iskolán, szakoktatáson keresztül).

Azokban az iskolákban, amelyeknek célja, hogy a tanuló egy bizonyos iskolai végzettséget szerezzen meg, az oktatás minden aspektusa ennek a végzettségnek a megszerzésére összpontosít. Ilyenek például a következők:

  • az általános iskola 5–9. osztálya (Hauptschule, végzettség: Hauptschulabschluss – általános iskolai végzettség),
  • az általános és középiskola 5–10. osztálya (Realschule, végzettség: Realschulabschluss / Mittlere Reife / Mittlerer Schulabschluss, középfokú végzettség),
  • a gimnázium (Gymnasium, végzettség: Abitur, érettségi).

Vannak azonban olyan iskolák is, ahol különböző iskolai végzettségek szerezhetők meg (Gesamtschule), és csak az iskolai pályafutás lezárásakor dől el, hogy a gyermek melyik végzettséget fogja megszerezni.

Ezzel szemben az integrált középiskolai alsó tagozaton (Integrierte Gesamtschule) a diákok nem összpontosítanak egy adott képzési formára. Ehelyett az egyes tantárgyakon belül különböző nehézségű tanfolyamok közül választhatnak – úgynevezett fejlesztő, alapszintű és továbbképző tanfolyamok közül.

Elvileg a tanév folyamán is lehetőség van az egyik iskolatípusból egy másikba való váltásra, amennyiben a tanuló biztosítja az ehhez szükséges teljesítményt.

Németországban az iskolai végzettség nem előfeltétele a szakoktatásra való beiratkozásnak, ugyanakkor nem igazán akad olyan oktató szervezet, amely elfogadná az iskolai végzettséggel nem rendelkező fiatalok jelentkezését a szakoktatásra. Erről további információkat a GYIK részben talál.

Felnőttkorban is van lehetőség az iskolai végzettség utólagos megszerzésére. Erről további információkat a GYIK részben talál.

4. További információk

A szövetségi tartományok minden oktatási és iskolaügyi minisztériuma (Kultus- und Schulministerium) rendelkezik egy olyan weboldallal, amely az összes lehetséges tanulmányi pályát bemutatja. Az iskolai vezetők és maguk az iskolák is kínálnak tanácsadást.

További információkat az alábbi internetes oldalakon talál:

  • Németül és angolul a Bildungsserver weboldalon.
  • A Planet Beruf weboldalon kétoldalas grafikák találhatók az iskolai képzéssel kapcsolatban, és tartalmazzák az egyes szövetségi tartományokban található kapcsolattartó pontok nevét is.
  • A Planet Beruf weboldalon ezenkívül információkat talál a szakképzéssel kapcsolatban. A „#meinwegzumberuf ” kétoldalas tájékoztató angol és német nyelven mutatja be, hogyan találhat szakképzést, és ki tudja ebben támogatni.
  • A Szövetségi Munkaügyi Hivatal weboldalán további információ található a középiskolákkal, az érettségi utólagos megszerzésével és a szakiskolai képzéssel kapcsolatban.


vissza az iránymutatóhoz