Szakszervezetek

vissza az iránymutatóhoz

Szakszervezetek

A Szakszervezeti tagság és kollektív megállapodás alkalmazása számos előnnyel jár az Ön munkaviszonyára nézve. A vállalaton belüli üzemi tanácsok szintén fontos szerepet játszanak az Ön jogainak védelmében.

1. Szakszervezeti tagság

A szakszervezetek szolidáris közösségek, amelyek a munkavállalók jogaiért dolgoznak. Politikai szinten a szakszervezetek korrekt munkakörülményeket és jövedelmet, valamint a gyengébbek védelmét követelik.

Uniós állampolgárként Németországban a belföldi állampolgárokhoz hasonlóan tagja lehet szakszervezeteknek, és gyakorolhatja a szakszervezeti jogokat. Ezek a jogok rögzítik a vezetőséghez való hozzáférést és a szakszervezetek vezetését, valamint az aktív és passzív választójogot.

A szakszervezeti tagság különösen a jogvédelem terén kínál számos előnyt.
A tagoknak díjmentes jogi tanácsadást és ügyvédi képviseletet biztosít olyan kérdésekben, mint

  • a munkajog (bér, szabadság, felmondás stb.),
  • egészségbiztosítási és ápolási pénztárak, munkanélküliségi biztosítás, nyugdíjbiztosítás (betegség, munkahelyi baleset, munkába járás során bekövetkező baleset),
  • egyéb társadalombiztosítási témák és közigazgatási jog.

Figyelem: Annak érdekében, hogy a díjmentes jogi tanácsadást vagy jogi képviseletet igénybe vehesse, legalább 3 hónapja kell az adott szakszervezet tagjának lennie, befizetett tagdíjjal.

2. Tagdíj

A havi hozzájárulás általában a havi bruttó jövedelem 1%-a. A felsőoktatásban tanulók, a nyugdíjasok és a munkakeresők alacsonyabb hozzájárulást fizetnek, amelyeket szakszervezetenként különböző módon számítanak ki.

A jogvédelem biztosításán túl a szakszervezeti tagságnak további előnyei vannak. Erről további információkat a GYIK részben talál.

A szakszervezeti tagság erősíti ezenkívül az üzemhez való kötődését. A tagsággal segít abban, hogy igazságosabb munkakörülményeket teremtsenek abban az ágazatban, amelyben dolgozik.
A Német Szakszervezeti Szövetség (Deutsche Gewerkschaftsbund, DBG) 8 különböző szakszervezettel rendelkezik. Ha nem tudja, hogy melyik szakszervezet az illetékes az Ön ügyében, a DGB-n keresztül is beléphet egy szakszervezetbe .

3. Kollektív megállapodások

A kollektív megállapodások fontos jogokat tartalmaznak, amelyekre munkavállalóként a munkáltatójával szemben hivatkozni tud. Tartalmilag ezek elsősorban a díjazásra vagy a túlórapótlékra, illetve az ünnepnapokra vonatkozó díjazásokra vonatkozó igényeket tartalmazzák. De más pénzügyi igényt is gyakran meghatároznak a kollektív megállapodásban, így pl. a végkielégítési igényt, a karácsonyi vagy az üdülési támogatást stb.

A kollektív megállapodás a következő módon alkalmazható munkaszerződésére:

  • kollektív megállapodás alkalmazandó, ha olyan szakszervezet tagja, amelyik a kollektív megállapodást megkötötte, és a munkáltatót köti a kollektív megállapodás. A munkáltatót köti a kollektív megállapodás, ha tagja a szakszervezetnek, vagy ő maga kötött kollektív megállapodást a szakszervezettel.
  • A kollektív megállapodás Önre is érvényes, ha a munkaszerződésében a munkáltatójával megállapodtak abban, hogy egy bizonyos kollektív megállapodás alkalmazható a munkaviszonyára. Ebben az esetben nem számít, hogy szakszervezet tagja-e, és hogy a munkáltatója munkáltatói érdekképviseleti szervezet tagja-e.
  • A kollektív megállapodás Önre akkor is érvényes, ha a Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztérium azt általános érvényűnek mondta ki. Ebben az esetben sem számít, hogy szakszervezet tagja-e, és hogy a munkáltatója munkáltatói érdekképviseleti szervezet tagja-e. Az általános érvényűnek nyilvánított kollektív megállapodásokat itt találja.

Figyelem: A kollektív megállapodások akkor is érvényesek, ha Ön és a munkáltatója nem tud erről. A kollektív megállapodásból eredő igények bizonyos idő után elévülnek vagy érvénytelenné válnak a jogvesztési határidő miatt. Ezért nagyon fontos annak kiderítése, hogy a munkaviszonyára alkalmazható-e kollektív megállapodás, és ha igen, akkor melyik.

4. Üzemi tanács

Németországban nincsenek szakszervezeti alapszervezetek az üzemben. Ehelyett üzemi problémák esetén az üzemi tanács a legfontosabb kapcsolattartó partner. Az üzemi tanácsok szorosan együttműködnek a szakszervezetekkel.

Az üzemi tanács képviseli a munkavállalók érdekeit az üzemben. Ügyel arra, hogy a munkáltató betartsa a vonatkozó jogszabályokat, munkavédelmi előírásokat, kollektív megállapodásokat és üzemi megállapodásokat. Az üzemi tanács továbbá kiáll az alkalmazottakkal való egyenlő bánásmód és a külföldi munkavállalók integrációja mellett.

Annak érdekében, hogy az üzemi tanács el tudja végezni a feladatát, bizonyos felhatalmazásokkal és intézkedési lehetőségekkel kell rendelkeznie az üzemben.

Az üzemi tanács jogai és feladatai:

  • minden új foglalkoztatást jóvá kell hagynia;
  • ki kell kérni a véleményét minden felmondás előtt;
  • gondoskodnia kell a jogszerű díjazási besorolásról;
  • meghatározza a munkafeltételeket (munkakezdés és a munka befejezése, pihenőidő, túlórák, ügyeleti idő, részmunkaidő stb.);
  • érvényesíti a tanulószerződéses tanulók jogait;
  • gondoskodik a munkahelyi és egészségvédelemről;
  • intézkedéseket kérhet a rasszizmus és az idegengyűlölet leküzdése ellen az üzemben.

Amennyiben az Ön üzemében nincs üzemi tanács, alapíthat egyet.

Ha Ön az üzemi tanács tagja, különleges felmondás elleni védelem érvényes Önre. Az üzemi tanács tagjait rendes felmondással elbocsátani szigorúan tilos. A felmondás elleni védelem az üzemi tanácsba való választási jelöléstől az üzemi tanácsban való tagság lejárta után egy évig tart.

Az üzemi tanács a munkáltatóval üzemi megállapodásokat köthet. Az üzemi megállapodások általános, azaz az üzem minden munkavállalójára vagy bizonyos munkavállalói csoportokra érvényes szabályozások, amelyek a munkáltató és az üzemi tanács közötti szerződésen alapulnak. Az üzemi megállapodásban számos olyan szabály található, amely az Ön jogait és kötelezettségeit tartalmazza az üzem munkavállalójaként. Ilyenek lehetnek például az általános szabadságolási alapelvek vagy szabadságtervek az aktuális évre, a munkaidők, a munkaidő-rögzítések, a pihenőidő-szabályozások vagy a magatartási irányelvek a kollégákkal vagy ügyfelekkel való bánásmód kapcsán.
Számos üzemi megállapodás ezenkívül pénzügyi szempontból is fontos, mert fizetési igényeket határozhatnak meg, pl. jutalék, bérhez kapcsolódó juttatás vagy az éves cél tervezése.