A kollektív szerződést a szakszervezet köti meg egy munkaadói szövetséggel vagy egy munkaadóval. Az Üzemi Tanács vagy a munkavállalók egy csoportja nem köthet kollektív szerződést. A kollektív szerződés szabályozza az általuk kidolgozott munkaszerződésben a munkafeltételeket.
A kollektív szerződésben szabályozott munkafeltételek közé tartozik mindenekelőtt a bérek nagysága, a munkaidők, a szabadság, a külön kifizetésekre vonatkozó igények stb. Ezenkívül a kollektív szerződésben szabályozzák a szüneteket, a próbaidőt, a felmondási határidőket és a kizárási határidőket.
A kollektív szerződések következő fajtáit ismerjük:
Általános kollektív szerződés/kollektív keretszerződés
ebben a szerződésben szabályoznak minden, a munkaidőre, különösképpen a felmondási határidőkre vagy a szabadság mértékére vonatkozó alapvető kérdéseket. Az általános kollektív szerződésben felsorolják azokat a bér- és illetménycsoportokat ami alapján javadalmazzák a munkavállalókat. Itt olyan kötelezettségeket is szabályozhatnak, mint például a tanulók átvétele a képzés befejezése után.
Területi vagy szövetségi kollektív szerződés
Németországban ez a jellemző kollektív szerződési forma. Ez választhatóan az egész országra, egy tartományra, vagy meghatározott tartományokra terjeszthető ki. Ez régiónként korlátozott.
Vállalati kollektív szerződés
A vállalati kollektív szerződés csak az adott vállalatra vonatkozik. Az autóiparban (pl. A VW vagy BMW esetében) mindig a vállalati kollektív szerződést alkalmazzák.
Ágazati kollektív szerződés
Az ágazati kollektív szerződést a szakszervezet és az adott gazdasági ágazat munkaadói szövetsége köti meg, ez például a vegyiparban elterjedt forma.
Az ingyenes jogi tanácsadás és jogi képviselet mellett szakszervezeti tagként a következő előnyöket élvezheti:
Azokban az üzemekben, ahol legalább öt, választói joggal rendelkező foglalkoztatott dolgozik, megalakítható az Üzemi Tanács. A választójoggal rendelkező munkavállalók már betöltötték a 18. életévüket. A kölcsönzött munkaerő akkor jogosult a választásra, ha több mint 3 hónapja dolgozik abban az üzemben, ahova „kikölcsönözték”.
Üzemi tanácsok csak ott léteznek, ahol elegendő elkötelezett munkaerőt találnak az Üzemi Tanács megalapításához. Az Üzemi Tanácsba minden munkavállaló megválasztható, aki részt vesz a választáson és legalább 6 hónapja dolgozik az üzemben. Az állampolgárság és a lakhely ilyenkor nem számít.
Figyelem: Az üzemben dolgozó kölcsönzött munkavállalók nem választhatók meg. Ők annál a munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó vállalatnál választhatók meg, amelyiknél alkalmazásban vannak.
Azon dolgozók létszáma, akik az Üzemi Tanács tagjai lehetnek, az üzemben lévő választói joggal rendelkező munkavállalók számtól függ.
Az Üzemi Tanács tagjait a foglalkoztatottak választják meg demokratikus úton az előírt választási eljárás alapján. Éppen ezért tanácsos, hogy az Üzemi Tanács megalapításának az előkészítésénél támogatást kérjenek a szakszervezettől. Ehhez a saját szakszervezetükhöz, vagy ha nem szakszervezeti tagok, akkor a Deutschen Gewerkschaftsbundes szakszervezeti szövetség helyi irodájához fordulhatnak. Ott megtalálják az illetékes tárgyalópartnert.