Akkor is regisztrálhat álláskeresőként a munkaügyi ügynökségnél, ha már van munkája, de munkahelyet szeretne váltani. Ezután tájékoztatást kap a munkaerő-piaci esélyeiről, valamint az aktuális állásajánlatokról.

1. EURES
Ha már a származási országában keres magának munkát, akkor az Ön számára az EURES-tanácsadás lehet megfelelő kiindulási pont. Az EURES az Európai Bizottság, illetve az uniós tagállamok, valamint Norvégia, Izland és Liechtenstein állami foglalkoztatási szolgálatai és más partnerszervezetek közötti együttműködési hálózata. Az EURES Európában több mint 700 tanácsadóval rendelkezik, akik információval, tanácsokkal és munkaközvetítéssel segítik a munkavállalókat és a munkaadókat, valamint minden polgárnak felkínálják mindezt, akik szeretnének élni a szabad mozgáshoz való jogukkal. A hálózat weboldalán megtalálhatók a kínált szolgáltatások.

2. A Szövetségi Munkaügyi Hivatal határokon átnyúló munkaközvetítése
A határokon átnyúló munkaközvetítésért a Szövetségi Munkaügyi Hivatal (Bundesagentur für Arbeit) központi külföldi és szakterületi közvetítéssel foglalkozó szervezete (Zentrale Auslands- und Fachvermittlung (ZAV)) az illetékes. A ZAV weboldalán számos információ található a Németországban dolgozni kívánó külföldi munkavállalók számára.

3. A Szövetségi Munkaügyi Hivatal JOBBÖRSE-szolgáltatása
A Munkaügyi Hivatal a weboldalán található az állásbörzével foglalkozó „JOBBÖRSE” portál. Itt a bel- és külföldi álláskeresők önállóan kereshetnek a németországi munkaadók közzétett állásajánlatai között, és saját pályázati profilt hozhatnak létre.

4. Make it in Germany
Ha további információkat szeretne megtudni azzal kapcsolatban, hogy milyen karrierlehetőségei vannak a német munkaerőpiacon és a szakképzésben, látogasson el a www.make-it-in-germany.de weboldalra. Az állásbörze mellett ezen az online portálon arról is tájékozódhat, hogyan tervezheti meg a Németországba vezető útját – a származási országban kezdődő előkészületektől az első németországi lépésekig. A „Make it in Germany” ezenkívül személyes támogatást is lehetővé tesz a portálon elérhető csevegési funkcióval, illetve e-mailben és egy telefonos forródróton.

Tipp: A vállalatokkal és alkalmazottaikkal való személyes kapcsolat is hasznos lehet. Minél korábban vegye fel a kapcsolatos a megfelelő hálózatokkal.

A következő jellemzők arra utalhatnak, hogy a munkaközvetítő iroda ajánlata komolytalan:

• Önnek már előre fizetni kell a munkaközvetítői szolgáltatásért. A munkaközvetítő vállalat néhány szolgáltatásának a díja elfogadható, pl. a szükséges dokumentumok lefordításának a díja, az oda- és visszautazás költségei. De Önnek nem kell olyan díjakat kifizetni, amelyek nem nyomon követhetők. Önnek nem kell semmit előre kifizetni.
• Önnek azt mondják, hogy a szükséges papírok beszerzése a munkaközvetítő irodánál kiadásként jelenik meg.
• Ön nem léphet közvetlen kapcsolatba a munkaadóval. Ön nem tudja a címét és a teljes megnevezését sem.
• Önnek nincs munkaszerződése és pontos információja arról, hogy milyen munkát kell elvégeznie.
• Nincs információja a szállásról és ellátásról.

Ön már a saját hazájában is tájékozódhat az illetékes munkaügyi hatóságnál a munkaközvetítő irodáról. Ha német munkaközvetítő irodáról van szó, akkor a Zentralen Auslands- und Fachvermittlung (ZAV) közvetítő központban is tájékozódhat.

A munka- és képzéskeresés mellett Ön és családtagjai a Szövetségi Munkaügyi Hivatalnál a következő területeken kérhetnek még tanácsadást és támogatást (segítséget):

• szakmákkal kapcsolatos tanácsadás,
• szakmai képzések,
• szakmai továbbképzés, a foglalkoztatottak számára,
• a csökkent munkaképességű emberek szakmai képzettség szerinti besorolása.

Az új munkához vezető soklépéses úthoz pénzügyi segítséget is kérhet, például:

• a továbbképzés költségeinek az átvállalását,
• az interjúkra való utazás költségtérítése vagy pályázati anyagok elkészítését,
• pályázati tréninget,
• nyelvi képzést.

Az egyes szolgáltatásokkal kapcsolatos további információk ezen a tájékoztatón láthatók.

Ha Ön egy másik EU országban dolgozik, akkor Önt és a családját ugyanúgy kell kezelni, mint azon munkatársait, akik az ország állampolgárai. Az egyenlő bánásmód alapelve nem csak a nyílt diszkriminációt tiltja, hanem minden, Önt hátrányosan érintő közvetett szabályt is. Ilyen például, ha egy munkahely esetében olyan követelményeket támasztanak, amelyeknek a külföldiek nehezebben felelnek meg, mint a németek, és ezek a követelmények nem szükségesek. Az egyenlő bánásmódra vonatkozó jogokat a bíróság előtt érvényesítheti .

A munkavállalói egyenjogúság az EU alapszabadságai közé tartozik.
Lehetővé teszi 27 EU tagállam polgárainak, valamint Izlandnak, Liechtensteinnek, Norvégiának és Svájcnak, hogy ezen országok valamelyikében munkavállalói engedély nélkül munkát vállaljanak.

A munkavállalói egyenjogúság a nevezett országok polgárainak családtagjaira is vonatkozik, még akkor is, ha a családtagok harmadik országból jönnek.

A munkavállalói egyenjogúság keretein belül jogában áll:

• hogy másik országban munkát vállaljon,
• ott dolgozzon anélkül, hogy munkavállalói engedélyre lenne szükség,
• ilyen céllal ott lakjon,
• a munkaviszony lezárultával is ott maradjon,
• a foglalkoztatáshoz való hozzájutáskor, képzéskor és továbbképzéskor, szakszervezeteknél, lakásügyben és minden más szociális és adózási kedvezmény esetén, valamint a munkafeltételek kapcsán ugyanúgy kezeljék , mint a fogadó ország állampolgárait.

A német társadalombiztosítási törvény hatálya alá tartozó uniós állampolgárok jogai és kötelezettségei megegyeznek a németekével. Az állampolgárságuk miatt nem részesülhetnek rosszabb bánásmódban. Ha az ellátásra való jogosultság biztosítottként töltött meghatározott időtartam teljesítéséhez kötött, például a német állami nyugdíjbiztosítás esetén, akkor ezeket a követelményeket az uniós állampolgároknak is teljesíteniük kell. Ha a Németországban biztosítottként töltött időszak nem elegendő az ott fennálló igény igazolásához, akkor figyelembe veszik a többi EU-országban, Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában vagy Svájcban biztosítottként töltött időtartamot is. Ez biztosítja, hogy a biztosítási fedezet ne vesszen el, és a biztosítottként töltött idő se vesszen kárba, ha az uniós állampolgárok úgy döntenek, hogy ezen országok valamelyikében kezdenek dolgozni.

Azt, hogy melyik ország az illetékes a szociális biztonságért, két tényezőtől függ:

• Az Ön munkaügyi helyzetétől (alkalmazott, vagy önálló),
• lakcím szerinti országától (de nem az Ön állampolgárságától).

Ön nem választhatja meg, hogy melyik ország illetékes Önnél.

Ön alapvetően annak az országnak a szociális biztonsági rendszeréhez tartozik, amelyikben dolgozik. Tehát, ha Ön elkezd dolgozni Németországban, akkor az Ön esetében Németország az illetékes.

Figyelem: Az olyan határ menti ingázók és kiküldött munkavállalók és személyek esetén, akik nem csak egy országban dolgoznak, a sajátosságokat is figyelembe kell venni.

Ezzel kapcsolatban a részletesebb információkat az Európai Bizottság irányelveiben találja meg. A következő linken az Ön által választott nyelven letöltheti az irányelveket. Ehhez kattintson az internetoldal alsó részén a megfelelő nyelvre.

Figyelem: A szociális biztonság rendszerei országonként nagyon eltérőek. Tájékozódjon, hogy az Önért illetékes országban milyen jogok és kötelezettségek érvényesek. Itt a Németországban érvényes szociális biztonsági rendszerről kap áttekintést.

A másik országok szociális biztonsági rendszereiről itt tájékozódhat.
Az áttekintést 12 fejezetben strukturálták (táblázatok): finanszírozás, betegség - tárgybeli juttatások, betegség - pénzbeli juttatások, anyaság/apaság, mozgássérültség, kor, hátrahagyottak, munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések, családi szolgáltatások, munkanélküliség, minimális biztosítás és tartós ápolás.

Az a munkavállaló, aki

• egy meghatározott ideig
• egy másiknak
• annak utasításai szerint
• teljesítményeket nyújt,
• amiért Ő ellentételezésként javadalmazásban részesül.

Az, hogy teljesülnek a kritériumok, az adott esettől függ. A munka terjedelmével és javadalmazásával kapcsolatban nincsenek minimális követelmények. Az is lehet munkavállaló, aki részmunkaidőben dolgozik, vagy kis jövedelmet kap.

Az önállóan tevékenykedő nem munkavállaló, ezért nem is tartozik bele a munkavállalók szabad mozgásába. Az a joga, hogy itt dolgozzon, vagy a vállalata másik országban lévő székhelyében, a szolgáltatás szabadságából, vagy ha a vállalata székhelye Németországban van, a fiókképviselet szabadságából ered.

Az egyetemi hallgatók nem munkavállalók. Ők azonban munkavállalónak is tekinthetők, ha az egyetemi tanulmányaik mellett dolgoznak is.