Közvetlen hivatkozás
A közalkalmazotti foglalkoztatás (öffrentlicher Dienst) alapvetően nyitva áll az EU állampolgárok és harmadik államok állampolgárai előtt. EU állampolgárként Németországban ezenkívül köztisztviselő is lehet. Ezt a § 7 Bundesbeamtengesetzes (köztisztviselői törvény) kifejezetten szabályozza. A közszolgálathoz való hozzáférést az európai jog előírásai alapján a legfelsőbb szintű feladatokat érintő központi területeket a saját állampolgárok számára tartják fenn (példa erre: a szövetségi államelnök hivatala). A németországi közszolgálati tevékenységek túlnyomó része azonban nem tartozik bele a legfelsőbb szintű központi terület feladatkörébe.
Ugyanez a jogi helyzet vonatkozik a családtagjaikra is. Az EU állampolgárok családtagjainak szintén joguk van a munkaerő piaci egyenlő bánásmódra (2004/38/EK irányelve, 23. cikk). Ez a hozzáférés szabályozza a közalkalmazottak és köztisztviselők foglalkoztatását is.
Tipp: Ha Önt érdekli a közalkalmazotti munka, ne habozzon, küldje el pályázatát. A német szövetségi kormány deklarált célja, hogy növelje a közszolgálatban dolgozó, migrációs hátterű emberek részarányát.
A munkajogi egyenlő bánásmód alapelve megtiltja a munkaadónak, hogy az egyes munkavállalókat vagy a munkavállalók csoportját rosszabb helyzetbe hozza, mint a többi hasonló helyzetben lévő munkavállalókat, kivétel csak akkor lehet, ha a munkaadó „tényszerű okot” tud felhozni a nem egyenlő bánásmóddal kapcsolatban. Például: ha a munkaadó a karácsony idején külön jutalmat vagy hasonlót szeretne fizetni az üzemhez hű dolgozóknak, akkor ennek a karácsonyi pénznek a kifizetését az üzemnél eltöltött munkaviszony időtartamától teheti függővé. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló csak az üzemnél eltöltött 5 éves munkaviszony esetén kapja meg a külön elismerést. Ha azonban ebben az esetben valaki már 1 év munkaviszony után is megkapja ezt az elismerést, akkor ezzel sérül a munkajogi egyenlő bánásmód elve, vagyis az összes munkavállaló jogot formálhat a külön jutalomra.
A munkavállalói egyenjogúság az EU alapszabadságai közé tartozik.
Lehetővé teszi 27 EU tagállam polgárainak, valamint Izlandnak, Liechtensteinnek, Norvégiának és Svájcnak, hogy ezen országok valamelyikében munkavállalói engedély nélkül munkát vállaljanak.
A munkavállalói egyenjogúság a nevezett országok polgárainak családtagjaira is vonatkozik, még akkor is, ha a családtagok harmadik országból jönnek.
A munkavállalói egyenjogúság keretein belül jogában áll:
A német társadalombiztosítási törvény hatálya alá tartozó uniós állampolgárok jogai és kötelezettségei megegyeznek a németekével. Az állampolgárságuk miatt nem részesülhetnek rosszabb bánásmódban. Ha az ellátásra való jogosultság biztosítottként töltött meghatározott időtartam teljesítéséhez kötött, például a német állami nyugdíjbiztosítás esetén, akkor ezeket a követelményeket az uniós állampolgároknak is teljesíteniük kell. Ha a Németországban biztosítottként töltött időszak nem elegendő az ott fennálló igény igazolásához, akkor figyelembe veszik a többi EU-országban, Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában vagy Svájcban biztosítottként töltött időtartamot is. Ez biztosítja, hogy a biztosítási fedezet ne vesszen el, és a biztosítottként töltött idő se vesszen kárba, ha az uniós állampolgárok úgy döntenek, hogy ezen országok valamelyikében kezdenek dolgozni.
Azt, hogy melyik ország az illetékes a szociális biztonságért, két tényezőtől függ:
Ön nem választhatja meg, hogy melyik ország illetékes az Ön esetében.
Ön alapvetően annak az országnak a szociális biztonsági rendszeréhez tartozik, amelyikben dolgozik. Tehát, ha Ön elkezd dolgozni Németországban, akkor az Ön esetében Németország az illetékes.
Figyelem: Az olyan határmenti ingázók és kiküldött munkavállalók és személyek esetén, akik nem csak egy országban dolgoznak, a sajátosságokat is figyelembe kell venni.
Ezzel kapcsolatban a részletesebb információkat az Európai Bizottság irányelveiben találja meg. A következő linken az Ön által választott nyelven letöltheti az irányelveket. Ehhez kattintson az internetoldal alsó részén a megfelelő nyelvre.
Figyelem: A szociális biztonság rendszerei országonként nagyon eltérőek. Tájékozódjon, hogy az Önért illetékes országban milyen jogok és kötelezettségek érvényesek. Itt a Németországban érvényes szociális biztonsági rendszerről kap áttekintést.
A másik országok szociális biztonsági rendszereiről itt tájékozódhat.
Az áttekintést 12 fejezetben strukturálták (táblázatok): finanszírozás, betegség - dologi juttatások, betegség - pénzbeli juttatások, anyaság/apaság, mozgássérültség, kor, hátrahagyottak, munkahelyi balesetek és tárgybeli juttatások Foglalkozási megbetegedések, családi szolgáltatások, munkanélküliség, minimális biztosítás és tartós ápolás.
Az a munkavállaló, aki
Az, hogy teljesülnek a kritériumok, az adott esettől függ. A munka terjedelmével és javadalmazásával kapcsolatban nincsenek minimális követelmények. Az is lehet munkavállaló, aki részmunkaidőben dolgozik, vagy kis jövedelmet kap.
Az önállóan tevékenykedő nem munkavállaló, ezért nem is tartozik bele a munkavállalók szabad mozgásába. Az a joga, hogy itt dolgozzon, vagy a vállalata másik országban lévő székhelyében, a szolgáltatás szabadságából, vagy ha a vállalata székhelye Németországban van, a fiókképviselet szabadságából ered.
Az egyetemi hallgatók nem munkavállalók. Ők azonban munkavállalónak is tekinthetők, ha az egyetemi tanulmányaik mellett dolgoznak is.