Szakképzés

Szakképzés

A német szakoktatási rendszernek nagy hagyománya van, és az üzleti világ nagyra becsüli. Jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az ifjúsági munkanélküliség Németországban a legalacsonyabb az EU-ban. Itt tájékozódhat egy szakma elsajátításának számos lehetőségéről Németországban.

1. Szakképzési formák

Az alábbi szakképzési formákat különböztetjük meg:

  • duális tanulószerződéses gyakorlati képzés (üzemben és szakképző iskolában);
  • iskolai tanulószerződéses gyakorlati képzés (szakképző iskolában, szakfőiskolában vagy szakmai kollégiumban);
  • érettségizők képzése, illetve speciális üzleti képzések;
  • felsőfokú tanulmányok és duális tanulmányok;
  • folyamatos szakmai továbbképzés.

A szakképzés nem tévesztendő össze a folyamatos szakmai továbbképzéssel, amelyet a szakmához kapcsolódóan (szakmai) akadémiákon kínálnak. Itt a cél a tudás és a készségek alkalmazkodásának elősegítése a megváltozott szakmai környezethez.

2. Duális tanulószerződéses gyakorlati képzés

Minden, Németországban végzett tanulószerződéses gyakorlati képzés kb. 70%-át duális tanulószerződéses gyakorlati képzés (üzemi képzés) keretein belül végzik el. A „duális” a képzés két különböző képzési helyre történő felosztására vonatkozik: A szakképző iskolában (Berufsschule) a képzésben részt vevő tanulószerződéses tanuló (Lehrling) megtanulja az elméleti szakmai ismereteket, az üzemben pedig a gyakorlati ismereteket és készségeket sajátít el. Az üzemi képzés és a tanulószerződéses gyakorlati képzés kombinációja garantálja az elmélet és a gyakorlat összekapcsolását. Éppen az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása miatt számít ez a képzési forma különlegesnek a német oktatási rendszerben, és nemzetközi szinten is elismerik.

A legtöbb államilag elismert szabályozott szakma – jelenleg körülbelül 350 – a duális rendszerre épül. Elsősorban a kézművesipar, a kereskedelem, az ipar, a szolgáltatások vagy a mezőgazdaság folytat duális rendszerben történő képzést. A szakképzési oktatás a munka mellett 1-2 napot az üzemben történik. Néhány képzési formánál az iskolai oktatás tömbösített formában történik: Itt a tanulószerződéses tanuló váltakozva, néhány hétig az iskolában, majd a szakképzést biztosító üzemben tanul.
A szakmai képzés mellett a képzést nyújtó üzemtől díjazást kap.

Megjegyzés: A szakképzésbe a Szakképzési Minisztérium (BiBB) rövid, német és angol nyelvű videói nyújtanak betekintést.

3. Iskolai szakképzés

A duális tanulószerződéses gyakorlati képzés mellett létezik Németországban iskolai szakképzés is. Érték szempontjából a tisztán iskolai szakképzést a duális képzéssel tekintik egyenértékűnek. Az iskolai szakképzések választéka rendkívül nagy, például az egészségügyi és szociális szakmák terén (egészségügyi és beteggondozó, gyógyszerész asszisztens, idősgondozó, szociális asszisztens, óvodapedagógus stb.), az idegen nyelvek területén, valamint a technika és IT (informatikai asszisztens) vagy kivitelezés területén (kivitelezéstechnikai asszisztens). Az iskolai szakképzést az állami vagy a magán szakképző iskolákban (Berufsfachschule) vagy szakmai gyakorlattal összekapcsolt szakképzésben (Berufsakademie) lehet nappali tagozaton teljesíteni, és 1–3 évig tart. A magán szakképző iskolák (Berufsfachschule) képzési díjat kérhetnek. Az iskolai szakképzés során általában nem jár díjazás. Ugyanakkor a szakképző iskolák tanulói adott esetben igényt tarthatnak pénzügyi támogatásra az egyéni képzési támogatásról szóló szövetségi törvény – ismertebb nevén a Schüler – BAföG keretein belül.

Tipp: Mivel a szakképző iskolákba való jelentkezési határidők általában fixek, időben kell tájékozódni a kívánt iskoláknál. A tartományok szakképző iskoláinak (Berufsfachschule) részletes áttekintését a Szövetségi Munkaügyi Hivatal KURSNET nevű adatbázisa biztosítja.

4. Érettségizők képzése, ill. speciális képzés a gazdaságban

A gazdaság (mindenekelőtt az ipari és kereskedelmi vállalkozások, biztosítók) olyan képzési kimeneteket biztosít, amelyeket kifejezetten érettségizőknek alakítottak ki, és amelyeket „gazdasági speciális szakképzésnek” (Sonderausbildungen der Wirtschaft) vagy „érettségizők szakképzésének” (Abiturientenausbildung) neveznek.

Az ilyen képzési ajánlatokhoz az egyes szövetségi tartományokban különböző modellek állnak rendelkezésre. Ezek gyakorlatiasságukkal, a gazdaság igényeihez való szoros kapcsolódással és nagyfokú elméleti igényességükkel tűnnek ki. Ajánlatok találhatók kereskedelmi területen, de az IT (gazdasági informatikus), idegen nyelvek és a közlekedésügy területén (légiforgalmi irányító) is. A szakképző iskolában (Berufsschule) ehhez speciális szakosztályokban ismereteket kínálnak a könyvelés, számvitel, marketing, IT vagy idegen nyelvek területén.

Különösen a következő szabályozott szakmák területén létezik speciális érettségizői szakképzés:

  • ipartechnológus – adattechnika szakirány
  • informatikai asszisztens
  • informatikus
  • gazdasági informatikus
  • légiforgalmi irányító

A képzés időszak alatt a tanuló általában díjazást kap a képzést nyújtó intézménytől.

Tipp: A Szövetségi Munkaügyi Hivatal szakképzési információs központja számos hasznos információkkal látja el minden szakképzési területen. Nagy segítséget jelent a Szövetségi Munkaügyi Hivatal személyes tanácsadása is.

Megfontolásainál a leendő tanulónak mindig figyelembe kell vennie a képzés kezdetét: a legtöbb képzés minden évben vagy augusztus 1-jén vagy szeptember 1-jén kezdődik. Számos cég már az adott év elején megkezdi a képzésben részt vevők keresését, a bankok és a nagyvállalatok már egy évvel a képzési program kezdete előtt kiírják a pályázati helyeiket. A képzésre pályázóknak már az utolsó előtti évben el kell kezdeniük foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy melyik szakma lehet számukra a megfelelő. A képzéskeresés támogatása érdekében a munkaügyi ügynökségek képzési tájékoztató központjaiban tájékoztató napokat vagy képzési kiállításokat tartanak.

5. Folyamatos szakmai továbbképzés

A szakképzés nem tévesztendő össze a folyamatos szakmai továbbképzéssel, amelyet a szakmához kapcsolódóan (szakmai) akadémiákon kínálnak. Itt a cél a tudás és a készségek alkalmazkodásának elősegítése a megváltozott szakmai környezethez.

A folyamatos szakmai továbbképzés egy már létező szakmai képesítést mélyít vagy bővít. Ezt az előző képzési szakaszok és/vagy az időközbeni szakmai tevékenység előzi meg. A folyamatos szakmai továbbképzés lehet autodidakta, nyilvánosan hozzáférhető képzési intézkedés, vagy – amennyiben a továbbképzést a vállalkozás szervezi – üzemi továbbképzés keretein belül is történhet.

A szakmai továbbképzés területén megkülönböztetjük az alábbiakat:

  • frissítő képzés (az ismeretek frissítése az elsajátított szakmában);
  • átképzés (szakmai újraorientálódás);
  • szakmai karriert elősegítő továbbképzés vagy kiegészítő képzés.

A folyamatos szakmai továbbképzés alapvetően a munkához kapcsolódik, tehát munka mellett is végezhető.

A továbbképzés célja a tanulószerződéses gyakorlati képzés során már elsajátított szakképesítés megőrzése. Ezt kell elmélyíteni, a műszaki fejlődéshez igazítani vagy úgy kiépíteni, hogy a szakmai előrejutás lehetővé váljon. A továbbképzés útján megszerzett minősítéseket többnyire vizsgával kell igazolni, amelyeket az illetékes vizsgahelyek (többnyire kézműves kamarák vagy ipari és kereskedelmi kamarák) bonyolítanak le.

Szakmai karriert elősegítő továbbképzésnek nevezzük például a szakmunkások által látogatott azon tanfolyamokat, amelyek mestervizsgával zárulnak, a szakember (Fachwirt) minősítést adó vizsgafelkészítő tanfolyamokat vagy azokat a tanfolyamokat, amelyek a képesítő intézményeket minősítő rendelet (AEVO) szerint szervezett oktatói vizsgákra készítenek fel.

Átképzésen az eddig végzett vagy tanult tevékenységtől eltérő tevékenységre irányuló ki- és átképzéseket értjük. Az előző tevékenységből hozott ismeretek és tapasztalatok gyakran lehetővé teszik az új szakképzés esetében a képzés lerövidítését a kezdőkhöz képest. Bár különleges feltételek esetén előzetes szakmai alapképzés nélkül is részt lehet venni átképzési intézkedésben, ebben az esetben mégis szakmai alapképzésről van szó.

Az átképzés lehetőséget biztosít arra, hogy a jelentkező új munkavégzéshez szerezzen képesítést, ha a régi szakmája például egészségügyi okokból nem folytatható tovább. Vagy ha a munkaerőpiac folyamatos szerkezeti változásai miatt más szakemberekre van szükség, és ezáltal más követelmények vonatkoznak a munkavállalók képzésére (például a digitalizálás során).

Átképzési intézkedések segítségével a szakmai újraorientálódás megtörténhet, és új szakma sajátítható el.
Az átképzés az illetékes kamara előtt tett vizsgával (ipar és kereskedelmi kamara, kézműves kamara stb.) zárul. Ez például elismert IHK szakmai képesítéssel vagy szakmunkásoklevéllel végződik.
Az átképzés időtartama a mindenkori szakma tényleges képzési időtartamához igazodik. A kereskedelmi szakmák képzési ideje általában 3 év (21 hónap átképzési időtől) és a műszaki szakmákban 3,5 év (28 hónap átképzési időig).

Németországban az átképzések gyakran közfinanszírozásból valósulnak meg, többnyire a helyi Munkaügyi Központok, a Szövetségi Munkaügyi Hivatal, néha a hadsereg, vagy rehabilitációs juttatásként (kötelező balesetbiztosítás, Deutsche Rentenversicherung (Német Nyugdíjbiztosító), biztosítók stb.) finanszírozzák.

további információk