Közvetlen hivatkozás
Bizonyos feltételek teljesülése esetén az uniós polgárok is jogosultak lehetnek szakképzési vagy továbbképzési támogatásra.
A szakképzés vagy a szakmai továbbképzés támogatására egyéni támogatási juttatások állnak rendelkezésre. A legfontosabbak a következők:
1. A szakképzési támogatás (Berufsausbildungsförderung, BAföG) felsőoktatási vagy iskolai szakképzésben részt vevők számára érhető el:
Iskolai képzési javadalmazás (Schüler-Bafög): néhány iskolai oktatás esetén a képzésen résztvevők képzési javadalmazást kapnak. Ilyen például az egészségügyi és betegápolói képzésen résztvevők esete. A többi iskolai szakképzésen résztvevők azonban gyakran nem kapnak fizetést az iskolai szakmai képzésük során. Ezekben az esetekben az állam finanszírozza a szakiskolákban, főiskolákon, akadémiákon és egyetemeken folyó alapképzést.
A 2019-es BAföG-módosítás (BAföG-Novelle) óta a magán szakfőiskolán folytatott tanulmányok is finanszírozhatók.
Technikusképzési támogatás (Aufstiegs-BAföG): Olyan továbbképzést támogat, amely lehetővé teszi a szakmai előmenetelt. Ezzel a támogatással az állam növeli a tanfolyami díjakhoz való hozzájárulás mértékét.
A felsőoktatási támogatás (Bafög für das Studium) az anyagilag nehéz helyzetű családból származó egyetemi hallgatóknak segít abban, hogy egy német szakfőiskolán vagy egyetemen folytathassák a tanulmányaikat. A BAföG-támogatásokra nem kizárólag német állampolgárok jogosultak. A támogatásra uniós és olyan harmadik országbeli hallgatók is jogosultak, akik rendelkeznek tartózkodási engedéllyel, és teljesítik az egyéni támogatási feltételeket. A támogatást kérő nem lehet idősebb 30 évesnél.
A BAföG-juttatásokat írásban kell kérvényezni az illetékes képzési támogatási hivatalnál. Ezek az alábbiak:
• azon felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzata (Studierendenwerk), ahol az illető a tanulmányait folytatni szeretné
• azon városi vagy megyei önkormányzat képzési támogatási hivatala, amelynek körzetében a képzést nyújtó intézmény található.
Megjegyzés: Azok, akik duális szakképzésben vesznek részt, és ezért képzési javadalmazást kapnak, nem jogosultak BAföG-juttatásokra.
2. Képzési támogatást (Ausbildungsgeld) fogyatékossággal élő fiatalok is kérhetnek. A lakóhelye vagy a képzés helye szerinti munkaügyi hivatal megvizsgálja a képzési támogatás jogosultsági feltételeit.
3. A szakképzési hozzájárulást (Berufsausbildungsbeihilfe, BAB) a tanulószerződéses tanulók szakképzési előkészítő képzésben résztvevőként igényelhetik. A cél azon tanulószerződéses tanulók támogatása, akik a szüleik lakóhelyétől távol vesznek részt szakképzésben, és saját háztartást kell fenntartaniuk.
4. A képzést kísérő támogatások (Ausbildungsbegleitende Hilfen, AbH) a tanulószerződéses tanulók támogatására irányuló intézkedéseket segíti elő, valamint a szakirányú képzést korrepetálási tanfolyamokkal egészíti ki. A cél a szakképzés megszakításának megakadályozása.
Kérjen tanácsot a Szövetségi Munkaügyi Hivataltól azzal kapcsolatban, hogy jogosult-e valamelyik támogatásra, melyek a feltételek, és mekkora a támogatás mértéke. A szakképzés és továbbképzés anyagi támogatásával kapcsolatos információkat összefoglalva a Szövetségi Munkaügyi Hivatal 6. tájékoztató füzetében találja.
A szakképzés Németországban bármikor megszerezhető az életkortól, a nemtől és a nemzetiségtől függetlenül. Ennek azonban az előfeltétele, hogy találjon magának egy szakmai gyakorlati helyet. A megfelelő szakmai képzés keresésénél a munkaügyi hivatalok vagy a kamarák nyújthatnak segítséget (pl. az ipar- és kereskedelmi kamarák, kézművesipari kamarák, agrárkamarák).
Meghatározott előfeltételek megléte esetén a szakmai képesítés egy továbbképzés vagy egy átképzés keretében is elérhető. Ennek időtartama a szakképzés függvényében 1,5 hónaptól 3,5 évig terjedhet, és a rendelkezésre álló állami forrásokból a Szövetségi Munkaügyi Hivatalon, a Jobcenteren, illetve az illetékes rehabilitációs intézményen keresztül támogatható. A támogatás oka lehet, hogy a munkaerőpiacon az adott szakmai végzettség hiánycikk, vagy egészségügyi okokból szakmai átképzésre van szükség. További információkat itt talál.
A németországi oktatási ügyekkel kapcsolatos részletes információkat, különös tekintettel az általános és a felnőtt szakképzésre vonatkozóan az „Eurydice” európai oktatási információs hálózat internetes oldalán találja.
A duális és a teljes tanítási idejű szakképzés szakmai végzettséget biztosít, ami egy meghatározott szakmunka elvégzésére jogosít fel. A németországi duális szakképzési rendszer hosszú hagyományokra tekint vissza, és az üzleti világ nagyra becsüli.
A szövetségi szinten egységes szabvány és az államilag elismert végzettség minőségi garanciát jelent a végzettség szempontjából, és a munkaadó ez alapján irányadó támpontot kap az új munkatársak felvételéhez. A képzett munkaerő számára csekély a munkanélküliség veszélye, és gyakran magasabb a jövedelmük, mint a képzetlen segédmunkásoké. Ehhez jön még, hogy a duális képzési rendszer kiváló továbbképzési és felemelkedési lehetőségeket kínál, pl. mestervizsgát szerezhet a különböző területeken (mesterember (Handwerksmeister), ipari művezető (Industriemeister) vagy kereskedelmi szakember (Fachwirt)). Így a duális képzés az egész életen át tartó tanulás és a jó karrierlehetőségek alapja.
A fiatal nőket pillanatnyilag a következő 10 szakmában keresik leginkább:
Fiatal férfiak esetén a következő 10 szakma a legkeresettebb:
A különösen népszerű szakmákban gyakran nehéz képzési helyet találni. Ezért nem érdemes előre eldönteni a szakmát, hanem először tájékozódni kell a különböző szakmákról. A fiataloknak ajánlott, hogy először próbálják felmérni a saját képességeiket és azt, hogy mihez lenne kedvük, és ez alapján válasszák ki a megfelelő szakképzést A 10 legnépszerűbb szakma mellett rengeteg érdekes szakma található a legkülönbözőbb területeken. A szakképzéssel és az ehhez szükséges iskolai végzettségekkel kapcsolatos információk például a Szakképzési Szövetségi Intézet (Bundesinstitut für Berufsbildung) vagy a Szövetségi Munkaügyi Hivatal (Bundesagentur für Arbeit) weboldalán találhatók. A Szövetségi Munkaügyi Hivatal fiataloknak szóló tanácsadó szolgálatot működtet, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a megfelelő szakma kiválasztásában (foglalkozási tanácsadás, Berufsberatung). A Szövetségi Munkaügyi Hivatal Foglalkozási Információs Központja (Berufsinformationszentrum) a helyszínen ad tájékoztatást az összes képzési és felsőfokú tanulmányi lehetőségről.
A megfelelő szakmai képzési hely keresése során a Munkaügyi Hivatalok szakmai tanácsadói mindig rendelkezésére állnak a tevékenységükkel és tanácsaikkal. A tanácsadás, valamint az oktatási és képzési helyek kiközvetítését felölelő személyes szolgáltatások mellett abban is széles körű kínálatot nyújtanak a fiataloknak, hogy saját maguk kereshessenek maguknak az oktatási és képzési helyeket. A Jobbörse segít az önálló és szabad üzemi oktatóhelyek keresésében. Az országban elérhető iskolai képzési lehetőségeket a Kursnet weboldalon találja. A képzéskeresés támogatása érdekében a munkaügyi ügynökségek képzési tájékoztató központjaiban tájékoztató napokat vagy képzési vásárokat tartanak.
A Szövetségi Munkaügyi Hivatalon kívül a kézművesipari kamarák, valamint az ipari és kereskedelmi kamarák is segítenek a szakképzési helyek keresésében.
A kamarák (pl. az ipar- és kereskedelmi kamarák, a kézművesipari kamarák, agrárkamarák) adott esetben támogatást is nyújtanak. Ahhoz, hogy a képzési helyet keresők és a munkáltatók egymásra találjanak, a „Passgenaue Berater” és a „Willkommenslotsen” szolgáltatások a kis- és középvállalkozások kamaráinál abban segítenek, hogy a bel- és külföldi fiatalok megtalálják a nekik tetsző szakképzési helyet.
Átfogó információkat az alábbi hivatkozásokra kattintva talál:
A duális képzést és az adott szakmára vonatkozó egyes képzési jogszabályokat a szakképzésről szóló törvény (Berufsbildungsgesetz, BBiG) szabályozza. Ebben meghatározták a képzés keretfeltételeit, így a képzésen részt vevők (tanuló, vagy a német „ Auszubildende” rövidítésével: „Azubi”) jogait és kötelességeit, illetve a képzés tartalmát.
Az egyes képzésekre vonatkozó szabályozásokat a képzési szerződés határozza meg. Az illetékes helyek (pl. az ipar- és kereskedelmi kamara (IHK) vagy a kézművesipari kamara (HWK)) ellenőrzik a képzést, és lebonyolítják a vizsgákat.
Feltételek: Pusztán formális szempontból nincs meghatározva konkrét iskolai végzettség a duális szakképzés esetén. Elvileg a BBiG szerint bárki tetszés szerint elvégezhet egy duális képzést, nemtől, kortól vagy iskolai végzettségtől függetlenül. A gyakorlatban azonban számos vállalkozás meghatározza a minimális feltételeket, például meghatározott iskolai végzettséget, vagy, hogy az egyes tantárgyakban jó érdemjegyeket vár el.
Időtartam: A szakképzés duális képzés esetén 2 és 3,5 év körül alakul. A képzés során nyújtott teljesítmény és az iskolai bizonyítvány hatással lehet az időtartamra, és előfordulhat, hogy lerövidítik, vagy meghosszabbítják a képzés idejét.
Tanulmányi szerződéses (üzemi) szakképzés: A tanuló rendszerint hetente 3-4 napot dolgozik az üzemben, ahol elsajátítja a gyakorlati és szakmai fogásokat, készségeket. A képzési kerettervben minden szakma esetében meghatározzák az elsajátítandó tananyagot.
Képzés a szakképző iskolában: A szakmai gyakorlati helyen történő tevékenység mellett a tanulók hetente 8–12 tanórát töltenek tanulással a szakképző iskolában. A duális képzésben meghatározott tantervek a szakmától és a szövetségi tartománytól függően változnak. Az oktatás kimondottan az adott szakmához illeszkedő szakmai és elméleti, valamint általános tartalmakra oszlik. Az általános tantárgyak közé tartozik például a német nyelv, a politika, a vallás és a sport.
Befejezés: A duális képzés a tanulóknak során rendszerint 2 fontos vizsgát kell letenniük: A képzés félidejében van egy időközi vizsga, ahol be kell mutatni, hogy a tanuló jól halad, és megtanulta az addig leadott tananyagot. A képzés a sikeres záróvizsgával (a gyakorlati és az elméleti vizsga együtt) ér véget.
A lezárt szakképzéssel azonban a folyamatnak nem kell lezárulnia. Sok területen továbbképzéseken lehet részt venni, az iparos szakmákban például megszerezhető a mesterfokozat. Emellett sok egyéb lehetőség is van, pl. továbbképzések, második szakma megszerzése vagy egy erre épülő felsőfokú képzés.
Feltételek: A szakmai oktatási intézmények legtöbbször a középiskolai végzettséget (középfokú végzettség (Realschulabschluss)) várják el. Néhány szakmában az általános iskola 5–9. osztályának megfelelő végzettséget (Hauptschulabschluss) is elfogadják. Bizonyos szakmai képzéseken az előzetes gyakorlat is feltétel. Néhány iskola kiegészítő alkalmassági vizsgálatot is végez.
Időtartam: A tisztán iskolai oktatás rendszerint 1–3 évbe telik.
Szakmai gyakorlat: A szakmai gyakorlat az iskolai képzés szerves részét képezi. Ezeket a hét bizonyos napjain vagy egy hosszabb időn át, tömbösítve lehet teljesíteni.
Ilyenkor az elméleti részt 3 vagy több szakmai gyakorlat egészíti ki a különböző intézményekben. Mindenekelőtt az egészségügyben vannak olyan iskolák, amelyek a szakmai gyakorlatot vállalkozásokkal vagy akár közvetlenül kórházakkal együttműködve oldják meg. Így oldják meg az elméleti tudás gyakorlati ismeretekké alakítását.
Befejezés: A szakképző iskola 1–2 éves tanulmányi idejével „szakmai alapképzés” (Berufliche Grundbildung) szerezhető meg. A 2–3 éves képzéssel ezzel szemben „szakmai képesítést” (Berufsausbildung) lehet szerezni. Az iskolai képzést sikeresen befejezők rendszerint elismert végzettséget szereznek (pl. képesített informatikai asszisztens, képesített üzemi közgazdász vagy képesített szociális asszisztens).
A szakképzőiskolától és a szövetségi államoktól függően az oktatás ideje alatt a középfokú végzettség (Realschulabschluss), de akár a szakközépiskolai szakmával bővített érettségi (Fachabitur) is megszerezhető utólagosan.