• 1. Mit jelent a munkavállalók szabad mozgása?
• 2. Egyenlő bánásmód

1. Mit jelent a munkavállalók szabad mozgása?

A munkavállalók szabad mozgása az EU alapvető szabadságai közé tartozik.
Lehetővé teszi 27 uniós tagállam, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc állampolgárainak, hogy ezen országok valamelyikében munkavállalói engedély nélkül munkát vállaljanak.

A munkavállalók szabad mozgása a nevezett országok polgárainak családtagjaira is vonatkozik, még akkor is, ha a családtagok harmadik országból jönnek.

A munkavállalók szabad mozgásának keretein belül jogában áll:

• hogy másik országban munkát vállaljanak,
• ott dolgozzanak anélkül, hogy munkavállalói engedélyre lenne szükség,
• ilyen céllal ott lakjanak,
• a munkaviszony lezárultával is ott maradjanak,

• a foglalkoztatáshoz való hozzájutáskor, képzéskor és továbbképzéskor, szakszervezeteknél, lakásügyben és minden más szociális és adózási kedvezmény esetén, valamint a munkafeltételek kapcsán ugyanúgy kezeljék őket, mint a fogadó ország állampolgárait.

2. Egyenlő bánásmód

Azok az uniós állampolgárok, akik egy másik uniós országban dolgoznak (fogadó ország), és családtagjainak jogukban áll, hogy őket a fogadó ország állampolgáraival azonos módon kezeljék.

Ez az álláskeresők számára konkrétan a következőket jelenti:

Ugyanaz a támogatás jár nekik az állami foglalkoztatási szolgálat részéről, mint a fogadó ország állampolgárainak. Korlátozások vannak ugyanakkor a megélhetési juttatások esetén.

Figyelem: Ha megpályázik egy állást, a munkaadó más pályázókkal szemben nem különböztetheti meg hátrányosan azért, mert a lakóhelye egy másik tagállamban található.

Figyelem: A munkáltatók a más tagállamokból érkező pályázóktól általában megkövetelhetik a német nyelvtudást. A nyelvtudásra vonatkozó követelményeknek ugyanakkor megfelelőnek és a kapcsolódó beosztáshoz szükségesnek kell lenniük. A német nyelvtudás kifejezetten nem szolgálhat ürügyként ahhoz, hogy az uniós állampolgárokat a felvételi eljárás során diszkriminálják vagy a felvételi eljárásból kizárják. Bizonyos esetekben és bizonyos beosztások esetén jogos lehet, hogy nagyon jó német nyelvtudást várnak el. Nem megengedett ugyanakkor, hogy a pályázóktól elvárják, hogy „anyanyelvi beszélők” legyenek.

Munkavállalóként az 1. munkanaptól a német állampolgárokhoz hasonlóan jogosult arra, hogy:

• hozzájusson a szakképzésekhez, szakképző iskolákhoz (Berufsschule) és továbbképzésekhez;
• hozzájusson a lakáshoz, beleértve a szociális lakásokat vagy a lakóingatlan megvásárlásához járó könnyítéseket;
• szociális és adózási kedvezményekben részesüljön, beleértve a kiegészítő megélhetési juttatásokat, ha a jövedelme túl alacsony.

A munkahelyen is éppúgy kell Önt kezelni, mint a német állampolgársággal rendelkező munkatársát. Ez különösen igaz:

• a bérezésre, a felmondásra, valamint az egyéb foglalkoztatási és munkafeltételekre;
• a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre;
• arra a jogára, hogy szakszervezet tagja lehessen, annak igazgatótanácsát megválassza vagy a szakszervezetnél vezetőségi beosztásba legyen megválasztható.

Ha lakni vagy dolgozni megy másik uniós országba, ezzel nem érheti hátrány. Ez vonatkozik a szociális biztonságra is. Ezért vannak olyan európai szabályok, amelyek védik a társadalombiztosítási jogait. A szabályok a 27 uniós tagállamban, valamint Izlandon, Liechtensteinban, Norvégiában és Svájcban érvényesek.

A szabályok 4 alapelven nyugszanak:

• Önre mindig csak egyetlen állam társadalombiztosítási rendszere vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy csak ebben az országban fizet társadalombiztosítási hozzájárulást.
• Ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint annak az országnak az állampolgárai.
• A másik országban teljesített biztosítási, foglalkoztatási és lakhatási idejét, figyelembe veszik a társadalombiztosítási jogosultságok mérlegelése során.
• Amennyiben egy országban pénzbeli ellátásra jogosult, azt akkor is megkapja, ha nem lakik az országban.

Ezeket a jogokat a bíróság előtt érvényesítheti.