Németországban 6 adósáv létezik a munkabérekre kivetett jövedelemadó (Einkommensteuer) levonására. Az adósávok csak a munkavállalókra vonatkoznak. Az adósáv határozza meg, hogy mekkora a havi jövedelemadó-levonás, amit visszatartanak a béréből, és amelyet a munkaadó utal át az Adóhivatalnak (Finanzamt). A jövedelemadó-levonás az éves bevétel után fizetendő adó előzetes befizetésének számít. A jövedelemadó-levonás célja, hogy a lehető legpontosabban megfeleljen az adott évi jövedelemadó összegének, hogy kevés utólagos fizetési kötelezettség vagy visszatérítés merüljön fel. Ezt a munkavállalók adósávokhoz történő hozzárendelésével érik el. Az adósávok leképezik a családi állapotok, illetve a házastársi vagy élettársi jövedelem-eloszlás különböző helyzeteit. 

Németországban 6 adósáv létezik a munkabérekre kivetett jövedelemadó (Einkommensteuer) levonására. Az adósáv jelentős mértékben függ a családi állapottól, és ha házas vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban él, a két bevétel eloszlásától. Egyes esetekben választani lehet a különböző adósávok közül. Egy adósáv akkor a legkedvezőbb, ha az a legpontosabban tükrözi a személyes helyzetét (családi állapot és jövedelemeloszlás). Ehhez az alábbiakban talál egy áttekintést:

I. adósáv (Steuerklasse I)...

...egyedülállókra, hajadon, különélő, elvált, vagy özvegy munkavállalókra vonatkozik.

II. adósáv (Steuerklasse II)...

... legalább egy gyermekkel rendelkező, egyedülálló szülőkre vonatkozik. Ők a II. adósáv választásával évenként 1908 € összegű adókedvezményt kapnak (plusz 240 € kedvezményt minden további gyermek után az illetékmentességi eljárás keretében). A II. adósávot csak akkor kapja meg, ha teljesíti a jogszabályi előírásokat, és kérelmet nyújt be.

III. adósáv (Steuerklasse III)...

… csak a nem tartósan külön élők, teljes körű jövedelemadó-kötelezettséggel rendelkező, házas vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élő munkavállalók választhatják. Ez az adósáv azok számára kedvező, akinek a házas- vagy élettársa nem dolgozik, vagy jóval kevesebbet keres a társánál. Ha az III. adósávot választja, és házastársa vagy élettársa szintén munkavállaló, akkor ő az V. adósávba kerül.

IV. adósáv (Steuerklasse IV)...

… ez a házasok vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élő munkavállalók esetében szokásos modell. Ha mindkét házas- vagy élettárs körülbelül egyformán keres, akkor rájuk ez az adósáv-kombináció illik.

V. adósáv (Steuerklasse V) …

… ez a III. adósáv ellentéte. Ebbe az adósávba azok a munkavállalók tartoznak, akiknek a házastársa vagy élettársa a III. adósávba tartozik.

VI. adósáv (Steuerklasse VI)...

… azokra a munkavállalókra vonatkozik, akik egyidejűleg több munkaviszonnyal rendelkeznek, és több munkaadótól kapnak bért. A fő munkaviszonyból származó bér az Önhöz legjobban illeszkedő I. és V. közötti adósávba kerül, a további munkaviszonyból származó bért a VI. adósáv szerint adózzák meg. 

Ha Ön szabadúszó vagy egyéni vállalkozó, illetve mezőgazdasággal vagy erdészettel foglalkozik, akkor a bevételeiből nem vonják le automatikusan az adót. Ebben az esetben az adót utólag határozzák meg az egész évre vonatkozó benyújtott adóbevallása alapján. Az adóbevallás leadására egy meghatározott jövedelemhatár túllépésétől kezdve kötelezett. Ahhoz, hogy elkerülje a magas visszamenőleges adóztatást, már az év során előzetes befizetéseket kell tennie az adóhivatal felé a várható éves adó nagyságának megfelelően.  

Ha elvesztette a már kiadott azonosítószámot tartalmazó dokumentumot, forduljon a Szövetségi Központi Adóhivatalhoz (Bundeszentralamt für Steuern). Akkor is ez a teendő, ha korábbi németországi tartózkodása során már kapott adóazonosító számot, mert ez élethosszig változatlan marad.

A Szövetségi Központi Adóhivatal weboldalán kérheti az adóazonosító számának az újbóli kiküldését. Hétfőtől péntekig 8.00 és 16.00 óra között a 0049 228 406 1240 telefonszámon is intézheti az ügyeit, de írásban is fordulhat a hivatalhoz. Adja meg a családnevét és utónevét, a teljes címét, a születési dátumát és a születési helyét.

Ha még nem jelentkezett be Németországban, de itt adózik, akkor az adóbevallása feldolgozásakor kapja meg az adóazonosító számát. Az adóazonosító számot rövid időn belül írásban is közlik. 

A határ menti ingázók olyan munkavállalók, akik Németországban laknak, és naponta a szomszédos országba ingáznak a munkahelyükre.

A határ menti ingázók adózása
A határ menti ingázók nagy mértékű adóterhének elkerülése érdekében belföldi szabályozások és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodások (Doppelbesteuerungsabkommen, DBA) vannak életben az egymással szomszédos országok között. Németország Franciaországgal, Ausztriával és Svájccal ráadásul nagyon különleges megállapodásokat kötött a kettős adóztatás elkerülése érdekében. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást a Szövetségi Pénzügyminisztérium (Bundesfinanzministerium) weboldalán találja.

Amennyiben nincs lakhelye Németországban, nem itt van a szokásos tartózkodási helye, és csak legfeljebb 6 hónapig van itt, például mert szezonmunkás vagy kiküldetésen van, akkor a kapott bevételek csak korlátozott mértékben adókötelesek. Ez azt jelenti, hogy Németországban csak bizonyos olyan jövedelem után kell adót fizetnie, amelyet Németországban kapott. Ez magában foglalja a munkaviszonyból származó jövedelmet, például a Németországban végzett vagy felhasznált munkáért kapott bért. Ha például olyan belföldi munkáltatónál dolgozik, akinek Németországban van az ügyvezetése, vagy külföldi hitelezőnél alkalmazott, a munkáltatója a fizetendő munkaadót a béréből visszatartja és befizeti az adóhivatalnak. Ezzel az adófizetési kötelezettsége teljesítettnek tekintendő. Amennyiben a munkabér az egyetlen bevételi forrása, akkor általában nem kell adóbevallást leadnia. Uniós, izlandi, lichtensteini vagy norvég lakhelyű, ezen országok valamelyikének állampolgárságával rendelkező személyként ezekben az országokban arra is van még lehetősége, hogy kérje a jövedelemadó megállapítását. Ehhez saját kezűleg aláírt jövedelemadó-bevallást kell benyújtania. Ennek például akkor van értelme, ha levonásokat szeretne érvényesíteni, vagy ha a német adóztatási jogot a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény (DBA) korlátozza, azaz a munkabére Németországban egyáltalán nem vagy csak korlátozott mértékben adóztatható. A Szövetségi Pénzügyminisztérium (Bundesfinanzministerium) weboldalán tájékozódhat arról, hogy Németország kötött-e DBA-t az Ön lakóhelye szerinti országgal. Itt hozzák nyilvánosságra a kettős adóztatás elkerüléséről szóló és más adózási kérdéseket tárgyaló egyezményeket és az egyezménnyel kapcsolatos eljárásokat. Ezen túlmenően a béreknek a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodások szerinti adóztatásáról az alábbi weboldalon talál információkat. 

Attól kezdve, hogy Ön feladja lakóhelyét vagy szokásos tartózkodási helyét, csak a Németországban szerzett jövedelme után kell Németországban adót fizetnie. Idetartozik a pl. a Németországban végzett munkájáért kapott munkabér, valamint a Németországban lévő ingatlan bérleti díjából származó bevételek. Amennyiben köteles adóbevallást benyújtani, vagy ezt önként teszi meg, ezeket a bevételeket szintén fel kell tüntetni. 

Valószínű, hogy a jövedelme egy részét a szakmájához kapcsolódó kiadásokra, vagy előgondoskodásra, vagy bizonyos más kötelezettségekre fordítja. Jövedelmének ezt a részét nem tudja szabadon felhasználni, ezért ez nem kell megadóztatni őket. Éppen ezért az adó kiszámításánál bizonyos kiadások levonhatók. Ez csökkenti az adóköteles jövedelmet és az adóterhet. A legfontosabb levonható tételek:

• Reklámköltségek: Ezek a kiadások szorosan összefüggnek a szakmai tevékenységével. Idetartoznak például a reklámköltségek, a munka- és formaruhák költségei, a munkaeszközök költségei (pl. szerszámok, szakirodalom, irodaszerek), a szakszervezeti tagdíjak, a munkahely (első munkahely) és a lakóhely közötti utazás költségei a távolsági pótlék vagy a tömegközlekedés ténylegesen magasabb költségei, a kettős háztartásvezetés költségei.

Tipp: Minden munkavállaló számára automatikusan beszámítanak évi 1000 € reklámköltséget. Ha a reklámköltségei nem lépik túl ezt az összeget, akkor ezeket nem kell tételesen felsorolni és bizonylatokkal igazolni. Abban az esetben, ha az éves kiadásai 1000 € fölé esnek, például ha a munkájához ideiglenes második lakásra van szüksége, mert a lakhely és a munkahely különböző helyen vannak (ún. dupla háztartásvezetés), akkor ezt szintén érvényesítheti az adóbevallásában.

• Különleges kiadások: Ilyenek például az öngondoskodáshoz kapcsolódó megtakarítások (nyugdíj-előtakarékosságra fordított biztosítási összegek) a kiegészítő időskori gondoskodás és az adományok.
• Gyermeket nevelők rendelkezésére álló adómentes összegek: Gyermekek után járó adókedvezményre (Kinderfreibetrag), nevelésre vagy képzésre érvényesíthető gyermekgondozási és adómentes kedvezmények.
• Rendkívüli terhek: Ezek olyan, a szokásos mértéket meghaladó kiadások, amelyeket az adóalany szükségszerűen visel, azaz amelyeket nem tud elkerülni. Ilyen például az adóalany saját betegségének a gyógyítására fordított összegek és egy másik, eltartásra kötelezett személy szakmai képzésére és eltartásra fordított kiadásai. 

A 11 számjegyű adóazonosító számot a Szövetségi Központi Adóhivataltól (Bundeszentralamt für Steuern) kapott levélben találja. Az adóazonosító számot a jövedelemadó-igazolásán (Lohnsteuerbescheinigung) vagy a legutóbbi jövedelemadó-megállapításán (Einkommensteuerbescheid) is megtalálja. A jövedelemadó-bevallás (Einkommenssteuererklärung) kérelmét a következő évben nyújtsa be az illetékes adóhivatalnál.

Ha kérdése van az adóazonosító számmal kapcsolatban, forduljon a Központi Szövetségi Adóhivatalhoz (Bundeszentralamt für Steuern): tel. +49 228 406-1240, hétfő–péntek 8:00-16:00. 

Az egységes adóazonosító szám használata széles körben elterjedt az EU tagállamaiban, és megfelel az OECD adóazonosító jelre (Taxpayer Identification Number, TIN) vonatkozó ajánlásainak is.
Az adóügyekkel kapcsolatos nemzetközi információcserében az adóazonosító szám jelentős javulást eredményez az adminisztratív végrehajtás terén. TIN használata nélkül a személyek azonosítása elvileg lehetséges, de jelentős többletmunkával jár, mivel a neveket, címeket, születési dátumokat és születési helyeket továbbítani kell.

A munkáltatónak csak akkor nem kell elektronikus jövedelemadó-igazolást kiállítania az SGB (IV.) 4. könyve 8. §-a (1) bekezdésének 1. pontja szerinti, csekély összegű munkaviszonyból származó munkabérről (minijob vagy ún. 520-eurós állás), ha a jövedelemadót átalányalapon vetette ki.

A munkáltató alapvetően köteles elektronikus formában továbbítani a jövedelemadó-igazolásokat a munkavállalóinak. A munkáltatónak a hivatalos minta szerinti nyomtatott vagy elektronikus jövedelemadó-igazolást kell a munkavállalók rendelkezésére bocsátania.
A jövedelemadó-igazolást az év végén kapja meg, általában a jövedelemadó-igazolást a munkáltató a következő év januárjában vagy februárjában az első bérszámfejtéssel együtt küldi meg a munkavállalónak. Ha nem kapott jövedelemadó-igazolást, kérje az elszámolást a munkáltatójától. A munkáltató által elektronikusan továbbított adatokból az adóhivatal minden információhoz hozzáfér egy munkavállaló jövedelemszintjével kapcsolatban. Idetartozik a bruttó munkabér, a visszatartott jövedelemadó, a szolidaritási pótlék, adott esetben a visszatartott egyházadó és a társadalombiztosítási járulékok.

Az elektronikus jövedelemadó-igazolás kinyomtatott példányát nyugdíjba vonulásáig meg kell őriznie, mert az értesítőkre szükség lehet a nyugdíja kiszámításához – vagy a nyugdíjjogosultsága kiszámításával kapcsolatos jogorvoslathoz.

A jövedelemadó-igazolás a jövedelemadó-bevalláshoz és adott esetben igazolásként szükséges az adóhatóságoknál, a gyermekek után járó ellátást folyósító intézményeknél vagy egyéb hatóságoknál. Az elektronikus jövedelemadó-igazolás kinyomtatott példányát nyugdíjba vonulásáig meg kell őriznie, mert az értesítők fontosak lehetnek a nyugdíj kiszámítása tekintetében.