A 18 évesnél idősebb gyerekek után akkor fizethető családi pótlék (Kindergeld), ha a gyermeke: először végzi az iskolai vagy szakképzést, felsőfokú tanulmányokat folytat vagy szakmai gyakorlatot teljesít. A gyermekének ilyenkor olyan ismereteket kell szereznie, amelyek megfelelő alapot teremtenek a megcélzott hivatás gyakorlásához, másodképzésben kell részt vennie és legfeljebb korlátozott mértékben dolgozhat; Amennyiben a gyermeke a teljes évben heti 20 óránál többet dolgozik, nem jár a családi pótlék (kivétel: 450-eurós munkahelyek); szakmai képzési hely hiányában nem tudja megkezdeni a szakmai tanulmányait. Ezenkívül azt is igazolni kell, hogy a gyermeke törekszik arra, hogy szakképzési helyet találjon magának. Ilyen lehet például, ha a gyermeke jelentkezik a Munkaügyi Hivatalban (Arbeitsagentur), vagy egy Munkaügyi Központban (Jobcenter), hogy szakmai képzési helyet keres, munkanélküli; és a Munkaügyi Hivatalnál vagy a Munkaügyi Központban munkakeresőként jelentkezett. Ez csak a 21. életév betöltéséig érvényes, önkéntes szociális szolgálatot vagy ezzel egyenértékű szolgálatot teljesít, átmeneti időszakban van két szakképzési szakasz között. Ez legfeljebb négy hónapig érvényes; fogyatékosság miatt nem képes arra, hogy fenntartsa magát. Milyen feltételeknek kell megfelelnem az anyasági védelemhez (Mutterschutzlohn)?

Az anyasági védelmi támogatást (Mutterschutzlohn) akkor kapja meg, ha az anyasági védelem időtartamának (Mutterschutzfrist) lejárta előtt abbahagyja a munkát, vagy ha az időtartam lejárta után még nem tud dolgozni, vagy ha a munkaadója egy másik, rosszabbul fizetett munkát ad Önnek. Nem kell tartania az anyagi hátrányoktól. A terhesség kezdete (anyasági védelmi támogatás) előtti utolsó három hónap, illetve tizenhárom hét számfejtett legalább átlagos nettó jövedelmét kapja meg. Az anyasági védelmi támogatás adó- és járulékköteles.

Az anyasági ellátás arra az időre biztosít a várandós vagy nemrég szült anya számára jövedelmet, amíg védelmi okokból nem szabad dolgoznia. A szülés előtti és utáni védelmi időszakra és a szülés napjára kiterjedő anyasági ellátást az állami egészségbiztosítási pénztárak fizetik ki. Csak azok a nők kapnak anyasági ellátást, akik állami egészségbiztosítási pénztárnál biztosítottak, és táppénz folyósítására jogosultak. Az anyasági ellátás (Mutterschaftsgeld) összege az utolsó három hónap, illetve tizenhárom hét számfejtett átlagos nettó jövedelméhez igazodik, és egy naptári nap legfeljebb 13 euró lehet. Ahhoz, hogy megkapja az anyasági ellátást, az egészségbiztosítási pénztárnál be kell mutatnia az orvos vagy szülésznő által a szülés várható időpontjáról kiállított igazolást. Azok a munkavállaló nők, akik nem egy állami egészségbiztosítási pénztárnál kötöttek biztosítást (például magán egészségbiztosításuk van, vagy családi biztosítással rendelkeznek egy állami egészségbiztosítónál), összesen és legfeljebb 210 eurót kaphatnak anyasági ellátásként. Esetükben a Szövetségi Társadalombiztosítási Hivatal (Bundesversicherungsamt) Anyasági Ellátási részlege (Mutterschaftsgeldstelle) az illetékes. Ha a napi nettó jövedelem meghaladja a 13 eurót, akkor a munkaadó ún. munkáltatói hozzájárulással (Arbeitgeberzuschuss) járul hozzá az anyasági ellátáshoz.

A gyermekfelügyelet költségei az adott önkormányzattól függnek. Az önkormányzatok átvállalják a költségek jelentős részét (függetlenül attól ,hogy a gyermekfelügyelet önkormányzati vagy magánszervezet, illetve gyermekgondozó bevonásával történik-e). A szülők kifizetik a családi jövedelem alapján kiszámított önrészt. A magánóvodák gyakran drágábbak, mint az önkormányzati létesítmények.

A családi pótlékot alapvetően az a szülő igényelheti, aki a gyermekkel él. A kérelmet írásban kell benyújtani a Familienkasse intézménynél (családi pótlékot folyósító intézmény). A gyermekek után járó ellátást folyósító intézmény nem küld beérkezési igazolást. Éppen ezért célszerű, ha az iratot tértivevényesen (Einschreiben mit Rückschein) küldi el. Az eljárás állapotáról telefonon is érdeklődhet a családi pótlékot folyósító intézménynél. A családipótlék-kérelmek feldolgozása jelenleg hónapokig is tarthat. Ha az intézmény feldolgozta a kérelmet, akkor vagy kap egy végzést a kérelemről, vagy felszólítják a hiányzó dokumentumok, igazolások benyújtására. Ennek a felszólításnak a lehető leggyorsabban eleget kell tenni a további késlekedések elkerülése érdekében. A családi pótlékot folyósító intézmény a kérelem benyújtásától számított csak 6 hónapra visszamenőlegesen fizeti ki a családi pótlékot. Ön a teljes kérelmezési eljárás alatt köteles tájékoztatni a családi pótlékot folyósító intézményt a személyes körülményeit érintő bármely változásról. Ez különösen a címét, a banki adatait és a munkáltatóját érintő változásokra vonatkozik. Ha nem teljesíti ezt a kötelességét, akkor ezzel késlelteti az eljárást, vagy akár a kérelem elutasításához vezethet. Ha elutasítják a családi pótlékra vonatkozó kérelmét, akkor ez a kézhezvételtől számított 1 hónap hosszúságú kifogásolási időszak leteltével lép hatályba. Ebben az esetben az érintett időszak alatt nem kaphat családi pótlékot, függetlenül attól, hogy a kérelem elutasítása jogszerű volt-e vagy sem. További információk a Bundesagentur für Arbeit (Szövetségi Munkaügyi Hivatal) Tájékoztató a határon átnyúló esetekben érvényes családi pótlékról című tájékoztatójában találhatók.

Németországban számos gyermekfelügyeleti forma létezik. A legtöbb napköziotthonos óvoda önkormányzati tulajdonában van, de sok közülük egyházi fenntartású, vagy szülői kezdeményezés eredménye. Egyre több azonban a magánóvodák száma is.

Németországban a következő gyermekfelügyeleti formák léteznek:

3 éves korig:

•     gyermekgondozó (Tagesmutter vagy Tagesvater);
•     bölcsőde (Krippe);
•     vegyes életkorú óvoda;
•     szülői kezdeményezések.

3 éves kortól iskolakezdésig:

•     napközi otthon (Kindertageseinrichtung);
•     gyermekgondozó (Tagesmutter vagy Tagesvater);

Iskolás kortól:

•     egész napos iskola (Ganztagsschule);
•     napközi (Horte) (iskola utáni gyermekfelügyelet);
•     iskolaotthonok (Hausaufgabenbetreuung) (iskola utáni felügyelet és oktatás, ezek leggyakrabban magán kezdeményezések).

Az alapszintű szülői támogatás (Basiselterngeld) a gyermek születése előtti nettó jövedelem 65–100%-a. Minél alacsonyabb a jövedelem, annál magasabb a százalékos arány. Ez legalább 300 euró, de legfeljebb 1800 euró havonta. Az apák és az anyák ezt összesen maximum 14 hónapig kaphatják, és az időtartamot szabadon oszthatják föl egymás között. Egy-egy szülő ekkor legalább 2, de legfeljebb 12 hónapot vehet igénybe. A teljes 14 hónap akkor jár, ha mindkét szülő részt vesz a gyermek gondozásában, és ezáltal a jövedelemből származó bevétel kiesik. A gyermeküket egyedül nevelő szülők a hiányzó partner miatt a teljes 14 hónapban jogosultak a szülői támogatásra a kieső jövedelemből származó bevétel miatt.

ElterngeldPlus (a 2015. július 1. után születettek esetében): Ezt a szolgáltatást azoknak a szülőknek szánják, akik a szülői támogatási időszak (Elterngeld) során részmunkaidőben dolgoznak. Ez a részmunkaidős foglalkoztatás miatt kieső jövedelemhányadot pótolja, és akárcsak az alapszintű szülői támogatás (Basiselterngeld), a jövedelemtől függően 65%-tól 100%-ig terjed. Az ElterngeldPlus legfeljebb annak az alapszintű szülői támogatásnak felét teszi ki, amelyre a szülő a részmunkaidős jövedelem hiányában jogosult lenne (azaz havonta legalább 150 eurót és legfeljebb 900 eurót). De az ElterngeldPlus kétszer olyan hosszú időszakra jár: egy alapszintű szülői támogatási hónap = két ElterngeldPlus-hónap.

Partnerségi bónusz (Partnerschaftsbonus): Ha mindkét szülő együttesen részmunkaidőben dolgozik, és négy egymást követő hónapban hetente átlagosan 25–30 órában dolgoznak, akkor erre a négy hónapra mindketten megkapják kiegészítésként az ElternGeldPlus havonkénti összegét (partnerségi bónusz (Partnerschaftsbonus)).

Ha Ön Németországban munkavállaló, a gyermeke neveléséhez és gondozásához gyermekgondozási szabadságra jogosult. A gyermekgondozási szabadságra való jogosultsághoz a gyermekével egy háztartásban kell élnie. A gyermekgondozási szabadságra mindkét szülő jogosult. A gyermekgondozási szabadságot mindkét szülő esetében külön-külön veszik számításba. A gyermekgondozási szabadság időtartama alatt a szülők hetente legfeljebb 30 órát dolgozhatnak (együttesen tehát hetente legfeljebb 60 órát). Ha a gyermeke 2015. július 1. előtt született, akkor 12 hónap gyermekgondozási szabadságra jogosult. A gyermekgondozási szabadság a 3. és a betöltött 8. életév közötti időszakra is áttehető, ha ezzel a munkaadó egyetért. A gyermekgondozási szabadság 2 szakaszban vehető igénybe. A 2015. július 1. után születettek esetén 24 hónap gyermekgondozási szabadság vehető igénybe. A gyermekgondozási szabadság a 3. és a betöltött 8. életév között is kivehető. A gyermekgondozási idő 3 szakaszban vehető igénybe. A munkaadó csak a 3. szakaszt utasíthatja el, ha ezt sürgős, a vállalkozás működéséhez kapcsolódó okok indokolják, és a gyermeke elmúlt 3 éves.

Az illetékesség az alábbi prioritási szabályok szerint működik: Alapvetően az az ország az illetékes, amelyikben szabadúszói vagy alkalmazotti munkát elvégzik, vagy ahonnan nyugdíjat kapnak. Ha a szabadúszói vagy alkalmazotti munka következtében mindkét országban jogosult a családi juttatásokra, akkor az az ország az illetékes, amelyikben a gyereke él. Ha a gyereke nem ezen két ország egyikében él, hanem egy harmadik uniós országban, akkor az az ország az illetékes, ahol a juttatás mértéke magasabb. Ha a jogosultságot az váltja ki, hogy mindkét országban kap nyugdíjat, akkor a gyermeke lakóhelye szerinti ország az illetékes. Ha a gyereke egy harmadik uniós országban él, akkor az az ország az illetékes, amelyikben Ön a leghosszabb ideig volt biztosítva, vagy ahol a leghosszabb ideig élt. Amennyiben egyik szülő sem dolgozik, és nem kapnak nyugdíjat sem, akkor családi pótlékra (Kindergeld) csak abban az országban lehet igényt támasztani, ahol a gyermek él. Példák:A Peters-család Németországban él. Peters úr Hollandiában dolgozik, és naponta ingázik a munkába, a felesége pedig háztartásbeli. A család a lakcím alapján Németországban jogosult a családi pótlékra. Ugyanakkor a család a hollandiai munkavégzés miatt a hollandiai családi pótlékra is igényt tarthat.
A prioritási szabályok meghatározzák, hogy a munkavégzés miatt elsődlegesen Hollandia fizeti a családi pótlékot. Mivel azonban Németországban ennek a mértéke magasabb a hollandnál, a család a holland családi pótlék mellett megkapja a német és a holland közötti különbözetet is. Meyer asszony Németországban dolgozik. Meyer úr a közös lányukkal Szlovákiában él, és ott kap nyugdíjat. Meyer úr ezért Szlovákiában jogosult a családi pótlékra. Meyer asszony a munkája alapján Németországban jogosult a családi pótlékra.
A fő illetékes Németország, ugyanis a munkából eredő jogosultság Németországban jelenik meg, miközben a szlovákiai jogosultságot a nyugdíj támasztja alá. A család a családi pótlékot Németországban kapja. Mivel a családi pótlék Szlovákiában alacsonyabb, ezért Szlovákiában nem kapnak további ellátást. További információkat a Munkaügyi Hivatal Tájékoztató a határon átnyúló esetekben érvényes családi pótlékról című tájékoztatójában találhatók. A tájékoztató utolsó oldalán láthatók az illetékes folyósító intézmények (Familienkasse) is, amelyeknél benyújthatja a kérelmét: az intézmények a származási uniós ország alapján vannak felsorolva.