Az első hetekben, amikor Németországban bérleti vagy vásárlási célból lakást keres, különböző lehetőségei vannak arra, hogy szállást találjon.

• A szállodák átlagosan 70–90 eurót kérnek személyenként és éjszakánként. A panziók jóval kedvezőbbek.
• Az ifjúsági szállókon történő elhelyezésért rendszerint 20–30 eurót kérnek éjszakánként és személyenként.
• Azonban az online felületeken is kereshet magának magánlakásokban bérelhető szobákat.
• Kedvező alternatíva, ha beköltözik egy társbérletbe. Ez különösen a fiatalok számára lehet érdekes, mert itt a gyors kapcsolatépítésre is lehetőség nyílik. Nézzen utána az interneten az országos keresőben.
• Egy 2-3 szobás bútorozott bérbe vehető lakásért a fekvéstől és a régiótól függően havonta 500–1200 euróval számolhat. A speciális weboldalakon kívül sok más kereskedelmi internetfelületet is találhat, ahol az alapterület alapján célzottan kereshet.

A lakáshirdetésekben rendszerint a következő információk láthatók:

• bérleti díj (közüzemi díjak nélküli bérleti díj, azaz „Kaltmiete” és megelőlegezendő költségek);
• alapterület négyzetméterben (m²) (lakófelület);
• hálószobák száma;
• fürdőszoba (darabszám, felszerelés);
• konyha;
• erkély (50%-ig a lakófelülethez tartozik);
• szobák száma (fürdőszoba és konyha nélkül);
• energetikai besorolás (az épület energiafogyasztása);
• építés éve, ekkor épült meg az épület;
• adott esetben az utolsó felújítás, korszerűsítés.

Az ingatlanok Németországban rendszerint bútorozatlanul bérelhetők.

A bérleti díjak emelése szokás, de a bérbeadónak be kell tartania bizonyos szabályokat. A bérleti díj emelése csak akkor megengedett, ha a bérleti díja kevesebb a környéken lévő hasonló lakásokénál. Az összehasonlítható lakások bérleti díja sok helyszínen meghatározható a bérletidíj-index (Mietspiegel) segítségével. A lakbér index a szokásos bérleti díjat jeleníti meg a város méretétől, elhelyezkedésétől és a lakás felszereltségétől függően. Tájékozódjon az interneten.

Legalább 12 hónapnak kell eltelnie a beköltözés és az első bérleti díj emelése, valamint az egyes emelések között. Ha a bérlő ma viszonylag alacsony bérleti díjat fizet, akkor ezt nem szabad egy csapásra az összehasonlítható bérleti szintre emelni. Van egy határ, amely szerint a bérleti díj három éven belül legfeljebb 20%-kal emelkedhet. Egyes szövetségi tartományokban ez a határ 15%.

Figyelem: Ha a bérleti díj hirtelen emelkedik, fontos, hogy tanácsot kérjen, például egy bérlővédelmi egyesülettől.

Egyes bérleti szerződések előírják, hogy a bérleti díj automatikusan növekedik egy szabályos időszak alatt (fokozatos bérleti díj, Staffelmiete). Fokozatos bérleti díjak esetén a bérleti díj további emelése nem megengedett.

A bérbeadó számára a bérleti viszony felmondása rendkívül nehéz. A bérleti jog általában a bérlőt védi, ezért a bérbeadó számára ez számos formális akadállyal jár. A bérleti jog kötelezi a bérbeadót, hogy megindokolja a felmondást, és ennek során csak bizonyos felmondási okok engedélyezettek.

A jogszabály alapvetően kétféle felmondást különböztet meg: a bérleti szerződés rendes és rendkívüli (azonnali hatályú) felmondását.

1. A rendes felmondás a magánszemélynek számító bérbeadók esetében alapvetően az egyéni igény. Vagyis a bérbeadó pl. akkor mondhat fel a bérlőnek, ha a bérbeadó az ingatlanát érthető okból a saját maga, közeli hozzátartozója vagy a háztartásában élő személy (például az ápolásával foglalkozó személy) számára szeretné használni.
2. A bérbeadó általi rendkívüli, azonnali hatályú felmondás okai a következők:

• a bérlő ismételten pontatlanul vagy csak részben fizeti ki a bérleti díjat;
• a bérleményt a szerződés előírásait megszegve használja, pl. átengedi másnak a lakást, engedély nélkül albérlőt fogad, házikedvencet tart stb.;
• zavarja a ház lakóit.

A lista nem teljes.

Tipp: Ha nem biztos abban, a felmondás jogszerű-e, kérjen tanácsot egy helyi bérlői egyesülettől, vagy konzultáljon egy ügyvéddel.

Ha egy lakás iránt érdeklődik, és erre szeretne jelentkezni, fontos, hogy beszerezze az alábbi dokumentumokat és igazolásokat:

• jelentkezési űrlap, amelyet a lakás megtekintésekor
  rendszerint átadnak;
• a személyi igazolvány másolata;
• jövedelemigazolás, jellemzően az utolsó 3 hónapot felölelő bérszámfejtés.

Figyelem: Ha nemrég érkezett Németországba, és most kezdett el dolgozni, a munkaadója is kiállíthat egy igazolást a munkakörére vonatkozó fizetésről. Nyugodtan forduljon a munkaadójához, és kérdezze meg, hogy tudnak-e segíteni a lakáskeresésben.

• A bérbeadók a szakképzésen résztvevőktől gyakran bérleti kezességet kérnek. Ez egy informális irat arról, hogy a bérlet átvállalása egy meghatározott összegig garantált. Ez azt jelenti, hogy egy másik kívülálló (többnyire a szülők, vagy a rokonok) átvállalja (vagy átvállalják) a keletkező bérleti díjakat és az azzal összekapcsolódó költségeket, amennyiben fizetésképtelenség keletkezik.
• Igazolás a bérleti díjak pontos, elmaradástól mentes fizetéséről: Ez az előző bérbeadó által kiállított igazolás, amely igazolja, hogy Ön mindig pontosan fizette a bérleti díjat. Ez az irat rendkívül jelentős és erős bizonyíték az Ön megbízhatóságára. Jogi igényt azonban nem tarthat rá.
• Ha a hazájában saját ingatlannal rendelkezik, akkor ezt közölnie kell.
• A fizetőképessége igazolása azzal kapcsolatban például, hogy nincs adóssága (pl. Schufa-Verbraucherauskunft fogyasztói értékelés, vagy egy másik, a hazájából származó megfelelő igazolás).

Ha nem rendelkezik minden dokumentummal, mert pl. éppen most érkezett Németországba, nevezze meg ezeket az okokat a jelentkezésében.

A meglepetések elkerülése érdekében tájékozódjon, hogy a bérleti szerződésben a meghatározott bérleti díj a nettó bérleti díjat (Kaltmiete, Nettomiete) vagy a bruttó bérlet díjat (Warmmiete, Bruttomiete) tartalmazza.

Az ún. Kaltmiete a lakás rezsi nélküli bérleti díja. Ehhez még számos további költség társul, például az üzemeltetési költségek (rezsi) is, amely jelentősen növeli a bérleti díjat. A rezsiköltségekhez (Nebenkosten) tartozik például a meleg víz, a fűtés, a hulladékszállítás díja, a kertgondozás vagy a házmester díja is.

Az ún. Warmmiete tartalmazza a rezsiköltségeket is, ami döntő jelentőségű abból a szempontból, hogy mennyit kell fizetnie havonta. A bérleti díjban az elektromos áramért fizetett díj rendszerint nincs benne. Külön szolgáltatási szerződést kell kötnie egy áramszolgáltatóval.

A bérleti jogra szakosodott ügyvédeken kívül a bérlők egyesületeinél is tájékozódhat. Ahhoz, hogy ingyenes tanácsadást kapjon a bérlők egyesületénél, be kell lépnie az egyesületbe és tagsági díjat kell fizetnie. A tagsági díj összegét a bérlők egyesülete határozza meg. Ez évente átlagosan 50 és 90 euró között lehet. Az összegbe gyakran beletartozik a bérlők védelmét szolgáló biztosítás is.