Család és gyerekek

Család és gyermekek

Különféle állami juttatások támogatják a családokat, és megkönnyítik életüket. A legfontosabb pénzügyi juttatások közé sorolható a gyermekek után járó ellátás (Kindergeld), az alacsony jövedelműek családipótlék-kiegészítése (Kinderzuschlag) és a szülői támogatás (Elterngeld).

1. Terhesség előtt és utáni juttatások

A (leendő) anyákra, akik Németországban rendelkeznek munkahellyel, az anyaság védelméről szóló törvény (Mutterschutzgesetz, MuSchG) vonatkozik. Ez a törvény véd a munkahelyi veszélyek ellen, és különleges felmondás elleni védelmet biztosít. Így a leendő anyák 6 héttel szülés előtt csak a beleegyezésükkel, és a szülés utáni 8. hét lejártáig egyáltalán nem dolgozhatnak. Koraszülés vagy ikerszülés esetén az anyák a szülés után 12 hétig nem dolgozhatnak. Orvosilag levezetett koraszülés és koraszülések esetén az anyasági védelem időtartama (Mutterschaftsfrist) annyi nappal hosszabbodik meg, ahány napot a szülés előtt nem sikerült igénybe venni. A törvény tilt továbbá bizonyos munkákat (például darabszám alapján fizetett munka, futószalagmunka, túlóra, vasárnapi vagy éjszakai munka). Ha az orvos egyéni munkavégzési tilalomról állít ki igazolást, az szintén érvényes.

Annak érdekében, hogy a nőt ebben az időszakban az anyagi hátrányoktól megóvják, az anyaság védelméről szóló törvény különböző anyasági juttatásokat határoz meg:

  • anyasági ellátás (Mutterschaftsgeld);
  • munkáltatói hozzájárulás az anyasági ellátáshoz az anyasági védelem időtartama során;
  • munkavégzési tilalom esetén a munkabér az anyasági védelem időszakán túl (Mutterschutzlohn).

2. A gyermekek után járó ellátás

Gyermekek után járó ellátásra (Kindergeld) jogosult Németországban, ha:

  • Ön uniós tagállam, Izland, Liechtenstein, Norvégia (EGK-államok) vagy Svájc állampolgára.
  • Amennyiben Németországban rendelkezik lakóhellyel vagy itt van a szokásos tartózkodási helye, és ezáltal korlátlan mértékben jövedelemadó-fizetésre kötelezett. Ha nem Németországban lakik vagy nem itt van a szokásos tartózkodási helye, de a jövedelmének legalább 90%át Németországban szerzi, az adóhivatalnál kérelmezheti, hogy korlátlanul jövedelemadóra kötelezettként kezeljék.
  • Ez a jogosultság akkor is fennállhat, ha Németországban korlátozott mértékben kötelezett jövedelemadó-fizetésre, mert nem Németországban lakik vagy nem itt van a szokásos tartózkodási helye, de társadalombiztosítási szempontból itt foglalkoztatják.

Figyelem: A Németországba költözését vagy a szokásos tartózkodási helyének létrehozását követő első három hónapban még nem jogosult a gyermekek után járó ellátásra, ha ebben az időszakban nem rendelkezik belföldi bevétellel. Idetartozik a munkájából származó jövedelem (szabadúszó vagy sem) vagy a kereskedelmi tevékenységből származó jövedelem (a személyi jövedelemadóról szóló törvény – EStG 2. § (1) cikkének (1)–(4) bekezdése értelmében)

  • Ahhoz, hogy jogosult legyen a gyermekek után járó ellátásra, rendelkeznie kell a szabad mozgás jogával. Abban az esetben rendelkezik a szabad mozgás jogával, ha dolgozik (szabadúszóként vagy sem) vagy egy uniós állampolgár családtagja (a FreizügG/EU 2. § (1) cikkének (2) bekezdése vagy a 2. § (2)–(7) cikke értelmében). Ha nem foglalkoztatott, akkor megfelelő egészségbiztosítási fedezettel és elegendő megélhetési eszközzel kell rendelkeznie. Ellenkező esetben nem rendelkezik a szabad mozgás jogával. Ugyanez vonatkozik a nem foglalkoztatott családtagokra is,

Figyelem: Ha a szabad mozgáshoz való joga kizárólag az álláskeresésből ered (a FreizügG/EU 2. § (1a) cikkének (2) bekezdése értelmében), nem jogosult a gyermekek után járó ellátásra. Ez kizárólag abban az esetben nem érvényes, ha az álláskeresés kezdete előtt rendelkezett a szabad mozgás jogával, és már Németországban tartózkodott, pl. azért, mert már azelőtt is dolgozott belföldön. Ebben az esetben az álláskeresők is jogosultak a gyermekek után járó ellátásra.

A gyermekek után járó ellátást általában a gyermek 18. születésnapjáig kapja. Idetartoznak:
•    a vér szerinti és örökbe fogadott gyermekek,
•    a mostohagyermekek,
•   a nevelt gyermekek,
•    az unokák.

Ha a gyermeke elérte a 18 éves kort, akkor a gyermekek után járó ellátást csak bizonyos feltételek mellett veheti igénybe. Erről további információkat a GYIK részben talál.

Figyelem: Ha a családja egy másik uniós tagállamban él, először azt kell tisztázni, hogy melyik ország fizeti a gyermekek után járó ellátást. Előfordulhat, hogy részleges juttatásokat kap különböző uniós országokban. Ez a családi helyzettől függ. A határon átnyúló esetekről többet itt tudhat meg.

A gyermekek után járó ellátásról szóló kérelmet az a szülő nyújtja be a gyermekek után járó ellátást folyósító intézménynél (Familienkasse), akinél a gyermek él. Az első és a második gyermek után járó ellátás fejenként 219 euró havonta, a harmadik gyermek után 225 euró, és minden további gyermek után 250 euró.

Figyelem: 2018. január 1-jétől rövidebb határidők vonatkoznak a gyermekek után járó ellátásra vonatkozó, visszamenőleges hatályú kérelmekre. A gyermekek után járó ellátást folyósító intézmény a kérelem benyújtásától számított 6 hónapra visszamenőlegesen fizeti ki a gyermekek után járó ellátást.

A gyermekek után járó ellátásával és a kérelem benyújtásával kapcsolatos további tudnivalókat – több nyelven – a gyermekek után járó ellátást folyósító intézmény weboldalán találja. 

3. Az alacsony jövedelműek családipótlék-kiegészítése (Kinderzuschlag)

Az alacsony jövedelműek családipótlék-kiegészítése (Kinderzuschlag) a családi pótlékról szóló törvény (Bundeskindergeldgesetz, BKGG) 6a §-a azokat a szülőket támogatja, akiknek a havi bevétele nem elég a család szükségleteinek teljes mértékben történő fedezésére. Ennek célja biztosítani, hogy a szülők ne a gyermekeik miatt szoruljanak az ún. Arbeitslosengeld II típusú munkanélküli ellátásra. Az alacsony jövedelműek családipótlék-kiegészítése havonta legfeljebb 185 euró lehet gyermekenként, és a gyermekek után járó ellátással, illetve adott esetben, a lakhatási támogatással együttesen fedezi a gyermekek átlagos szükségleteit. Az alacsony jövedelműek családipótlék-kiegészítésében részesülő családok ezenkívül jogosultak még képzési és részvételi ellátásokra is, valamint mentesülnek a napközi otthonos óvodában fizetendő díjak alól is.

A szülők akkor jogosultak arra, hogy gyermekeik után alacsony jövedelműeknek járó családipótlék-kiegészítést kapjanak, ha:

  • a gyermekek nem házasok, és nem töltötték be a 25. életévüket;
  • a szülők háztartásában élnek;
  • ezekre a gyermekekre gyermekek után járó ellátást vagy olyan juttatást vesznek igénybe, amely kizárja a gyermekek után járó ellátást;
  • a szülők minimális bevétele házaspárok esetében eléri a 900 eurót, gyermeküket egyedül nevelő szülő esetében a 600 eurót;
  • a család szükségleteit az alacsony jövedelműek családipótlék-kiegészítése (Kinderzuschlag) és az adott esetben járó lakásbérleti hozzájárulás (Wohngeld) fedezi, és ezért nem jogosult az Arbeitlosengeld II típusú munkanélküli ellátásra.
  • A bevétele, amelyhez hozzászámítják a gyermekek után járó ellátást, nincs olyan magas, hogy ezzel a gyermekek után járó ellátás nullára csökkenne.

Figyelem: Az eddig érvényes fix maximális bevételi határ 2020. január 1-je óta érvénytelen!

4. Szülői támogatás (Elterngeld)

A szülői támogatás (Elterngeld) anyagi támogatás a családoknak egy gyermek születése után. A szülői támogatás a hiányzó bevétel egy részét pótolja, ha szülés után a gyermekével szeretne lenni, és ezért szakmai munkáját meg kell szakítania vagy korlátoznia kell. A szülői támogatásra akkor áll fenn jogosultság, ha a gyermek lakhelye Németország vagy a szülő Németországban dolgozik, ill. dolgozott. A szülői támogatást annak folyósítják, aki

  • a szülői támogatás igénylésének hónapjaiban egy hónap alatt átlagosan nem dolgozott többet 30 óránál;
  • a gyermeket maga gondozza és neveli;
  • a gyermekkel egy háztartásban él és
  • lakhelye vagy szokásos tartózkodási helye Németország.

A szülői támogatást a helyi szülői támogatást folyósító intézménynél (Elterngeldstelle) kell kérelmeznie. Az illetékes folyósító intézményeket (Elterngeldstelle) itt találja.

A szülők igényeinek megfelelően a szülői támogatás szabályozásai különböző megoldásokat kínálnak.

Az alapszintű szülői támogatás (Basiselterngeld) a gyermek születése előtti nettó jövedelem 65–100%-a. Minél alacsonyabb a jövedelem, annál magasabb a százalékos arány. Ez legalább 300 euró, de legfeljebb 1800 euró havonta. Az apák és az anyák ezt összesen maximum 14 hónapig kaphatják, és az időtartamot szabadon oszthatják föl egymás között. Egy-egy szülő ekkor legalább 2, de legfeljebb 12 hónapot vehet igénybe. A teljes 14 hónap akkor jár, ha mindkét szülő részt vesz a gyermek gondozásában, és ezáltal a jövedelemből származó bevétel kiesik. A gyermeküket egyedül nevelő szülők a hiányzó partner miatt a teljes 14 hónapban jogosultak a szülői támogatásra a kieső jövedelemből származó bevétel miatt. A szülői támogatásnak vannak további formái, például olyan szülőknek, akik a szülői támogatás folyósítása alatt részmunkaidőben szeretnének dolgozni (ElterngeldPlus). Erről további információkat a GYIK részben talál.

Figyelem: Az uniós munkavállalóknak biztosított családi juttatások esetén érvényesek a következők: A családi juttatások kifizetéséért elsősorban az az ország felelős, amelyben a szülők dolgoznak. Ön a gyermekgondozási szabadság alatt is foglalkoztatottnak számít, hiszen a munkaviszonya ezalatt az idő alatt is fennáll. Ha a szülők különböző uniós országokban dolgoznak, akkor elsősorban az az ország illetékes, amelyikben a gyermek lakik. Előfordulhat, hogy a másik (sorban következő) tagállamnak különbözetet kell fizetnie, ha itt a juttatások összege magasabb, mint az elsődlegesen illetékes államban.

5. Gyermekgondozási szabadság

A gyermekgondozási szabadság azoknak a munkavállalóknak az jogosultsága a munkáltatóval szemben, akik általában Németországban dolgoznak, valamint azon munkavállalóké, akik külföldön dolgoznak, amennyiben munkaviszonyukra a német jog vonatkozik. A gyermekgondozási szabadsággal megszakíthatja a keresőtevékenységét, vagy lerövidítheti a munkaidejét annak érdekében, hogy gondoskodjon a gyermekéről. Ha igénybe veszi a gyermekgondozási szabadságot, nem kell dolgoznia. Így munkabért sem kap. Ugyanakkor a fent megnevezett feltételek mellett jogosult a szülői támogatásra.

Figyelem: A gyermekgondozási szabadság alatt nem szabad elbocsátaniuk a munkahelyéről. Ez alatt az idő alatt szünetel a munkaviszony, és jogosult arra, hogy visszatérjen a munkahelyére.

A gyermekgondozási szabadsághoz való jogosultságnak bizonyos feltételeknek kell teljesülniük. Erről további információkat a GYIK részben talál.

6. Gyermekfelügyelet

Az 1. életévüket betöltött gyermekek jogosultak gyermekelhelyezési szolgáltatásra napközi otthonban (Kindertagesstätte) (amit óvodának vagy „Kita”-nak is neveznek) vagy családi napközire (Kindertagespflege) egy gyermekgondozónál (Tagesmutter vagy Tagesvater). A gyermek gondozására vonatkozó jogosultság az 1. életévétől a beiskolázásig tart.

Bizonyos feltételek mellett az 1 évesnél fiatalabb gyermekek is kaphatnak helyet egy gyermekgondozási létesítményben (pl. ha a szülők dolgoznak, álláskeresők vagy éppen szakképzésben vesznek részt).

A szülők választhatnak, hogy gyermekük napközi otthonban (Kindertagesstätte) vagy gyermekgondozónál (Tagesmutter/Tagesvater) legyen elhelyezve. Annak érdekében, hogy férőhelyhez jusson, kérvényt kell benyújtania az Ifjúságvédelmi Hivatalnak (Jugendamt).

Németországban számos Ifjúságvédelmi Hivatal az interneten teszi elérhetővé a megfelelő nyomtatványokat, valamint a kapcsolódó gondozási költségekről szóló tájékoztatót. Az Ifjúságvédelmi Hivatalok személyes tanácsadást is biztosítanak a szülőknek, és támogatják a szülőket a megfelelő gyermekelhelyezési szolgáltatás megtalálásában.

Tipp: Ha gyermekének férőhelyet szeretne biztosítani, azt idejében be kell jelentenie. A legtöbb férőhely az érdeklődő szülők nagy létszáma miatt gyorsan betelik. Sokan 6 hónapnál is többet várnak férőhelyre. Lehetőség szerint minél hamarabb érdeklődjön, hogy van-e szabad hely.

A napközi otthon (Kindertagesstätte) rendkívül hasznos a gyermeke nyelvtudása szempontjából. Azok a gyermekek és fiatalok, akik nem német anyanyelvi környezetben nőnek fel, az óvodában és az iskolában különleges német nyelvi képzésekben részesülhetnek.

Minden tartományban már a napközi otthonokban (legkésőbb beiskolázás előtt) nyelvi tesztelést végeznek annak érdekében, hogy megállapítsák, hogy a gyermeknek van-e szüksége további nyelvoktatásra. Így biztosítják, hogy a gyermek részt tudjon venni az oktatásban.

Tipp: Gyermeke iskolai sikerei érdekében fontos, hogy jól beszéljen németül. Használja ki tehát a nyelvfejlesztési lehetőségeket! Egyes szövetségi tartományokban azoknak a gyermekeknek kötelező német nyelvfejlesztésen részt venniük, akiknél igazolták, hogy a német nyelvi ismereteik nem elegendőek. A német nyelvi ismeretek fejlesztési kínálatáról szóló információkat közvetlenül az óvodában vagy gyermeke iskolájában, valamint a migrációs tanácsadáson és az ifjúsági migrációs szolgálatoknál kérhet.

További információt a helyszínen kaphat:

  • városi, községi vagy megyei önkormányzat: ifjúságvédelmi hivatalok
  • családi tanácsadás
  • migrációs tanácsadás felnőtt bevándorlóknak
  • napközi otthonok (számos napközi otthon biztosít „nyílt napot”, ahol meg lehet megtekinteni a napközi otthon fix határidőit, és meg lehet ismerkedni a napközi otthon pedagógiai programjával. Ezeket a nyílt napokat többnyire a napközi otthonok weboldalai hirdetik meg.

Vagy az interneten:

7. Képzési és részvételi csomag

Főleg azok a gyermekek, fiatalok és fiatal felnőttek, akik Arbeitslosengeld II típusú munkanélküli ellátást, szociális támogatást (Sozialgeld) vagy szociális ellátást (Sozialhilfe) kapnak, vagy akiknek a szülei alacsony jövedelműek családipótlék-kiegészítését (Kinderzuschlag) vagy lakásbérleti hozzájárulást (Wohngeld) vesznek igénybe, alapvetően jogosultak képzési és részvételi juttatásra. Ezek magukban foglalják:

  • az iskola és a napközi otthon által szervezett egynapos kirándulásokat;
  • a több napos osztálykirándulásokat;
  • a beiskolázáshoz szükséges felszereltség biztosítását, amely 150 euró egy iskolai évre;
  • az iskolába való eljutást;
  • a megfelelő oktatási képzést;
  • a közösségi étkezésekhez való hozzájárulást, valamint
  • a közösség szociális és kulturális életében való részvételt (sport, zene, szabadidő).

A képzési és részvételi juttatásokat a mindenkori tartomány illetékes közösségi helyén kell kérelmezni. Itt tudhatja meg, hogy a helyszínen hol kérelmezheti ezeket a juttatásokat.

8. Melyik országban kapok családi juttatásokat?

Családi juttatások, mint például Németországban a gyermekek után járó ellátás (Kindergeld) vagy a szülői támogatás (Elterngeld), minden uniós tagállamban léteznek, ugyanakkor országonként nagy különbség van azok kialakításában és mértékében.

Gyakran merül fel a kérdés, hogy melyik ország az illetékes a családi juttatások kifizetéséért. Ez a családja helyzetétől függ.

  • Ha a családja abban az országban él, amelyikben Ön biztosított, akkor ez az ország az illetékes a családi juttatások kifizetéséért. Ön ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan mértékben veheti igénybe a családi juttatásokat, mint ennek az országnak az állampolgárai. Ez azt jelenti, hogy ha Németországban dolgozik, és itt él családjával, ugyanolyan mértékben kap családi juttatásokat, mint a német állampolgárok.
  • Ha a családja nem abban az országban él, ahol Ön biztosított, akkor adott esetben több országban is jogosult lehet családi ellátásra. Ez az adott ország szabályaitól függ. Ha több országban is jogosult arra, hogy családi juttatásokat vegyen igénybe, a prioritási szabályok döntik el, hogy melyik ország számít elsődlegesnek. Ha a családi juttatások a másik országban magasabbak, akkor az adott országban kérheti a különbözet kifizetését.

Példa: Az egyik szülő Németországban, a másik szülő Lengyelországban dolgozik, és ott él a közös gyermekkel. Ebben az esetben Németországban és Lengyelországban is jogosult a gyermekek után járó ellátásra. Lengyelország a gyermekek után járó ellátást, mert a gyermek Lengyelországban él. Mivel Lengyelországban a gyermekek után járó ellátás alacsonyabb mint Németországban, Németország kifizeti a különbözetet. Vagyis a gyermekek után járó ellátás tehát akkora értékű lesz, mint a magasabb juttatásokat nyújtó országban. 

A Gyermekek után járó ellátás a határokon átnyúló esetekben című videó megfelelően rávilágít a témára (angol és lengyel nyelven is elérhető). A gyermekek után járó ellátást folyósító intézmény (Familienkasse) weboldalán megtalálja a Gyermekek után járó ellátás határokon átnyúló esetekben című tájékoztatót is. A tájékoztatóban információkat talál az illetékes folyósító intézményről is.

9. Videók a családi juttatásokról

Akinek gyereke van, megérdemli az állami támogatást. És amennyire sokoldalúak a családok, annyira eltérőek lehetnek a juttatások és az adómentes jövedelmek. Ez a film elmagyarázza a gyermekek után járó ellátással, az alacsony jövedelműek családipótlék-kiegészítésével és a tartásdíjelőleggel, valamint a gyermekek után járó adómentes jövedelemmel és a gyermeküket egyedül nevelőknek szóló adókedvezménnyel kapcsolatos tudnivalókat.

A videót a Creative Commons engedély by-nc-nd/3.0/ alatt tették közzé. Nem kereskedelmi célokra változatlanul, a szerzői jog tulajdonosának, a Szövetségi Család-, Idős-, Nőügyi és Ifjúsági Minisztérium, valamint a migrációval, a menekültekkel és az integrációval foglalkozó kormánymegbízott megnevezésével szabad terjeszteni és közzétenni.

További videók az egyes családi juttatásokról

további információk